1 órát fociznak az NB I-es csapatok a 90 percből, a rugdosás és a színészet nem annyira divat – mutatjuk, miért és mennyit áll a játék itthon és Európában

A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) legfrissebb kutatásában azt vizsgálta, mely bajnokságokban hogyan alakul a tényleges játékidő a pályán, mennyit áll a labda, mennyit kell hosszabbítaniuk a játékvezetőknek, egyáltalán mennyire folyamatos vagy épp töredezett a foci a górcső alá vett 37 európai pontvadászatban. Fontos, hogy a vizsgált időszak a 2019/2020-as idény kezdetétől tart a tanulmányban.

A csakfoci.hu az alábbiakban az NB I-et alapul véve és pontokba szedve készített kivonatot a statisztikai kutatásból.


A tiszta játékidő

A CIES kutatása szerint ebben nagyjából az európai középmezőnyben helyezkedik el az OTP Bank Liga (61,4%), sőt, mondhatni teljesen átlagos, hiszen a vizsgált bajnokságok átlaga 61,3%.

A legtöbbet az izraeli élvonalban van játékban a labda (66,9%), megelőzve a holland Eredivisiét (65,6%) és az orosz Premjer Ligát (65,4%). A topbajnokságok közül egyedül a spanyol La Liga (59,3%) nem szerepel az élmezőnyben, itt az átlag alatt van a tiszta játékidő, de például a cseh, a görög, a portugál vagy a skót élvonalban is sokat áll a játék.

Hosszabbítás

A vizsgált időszakban 96 percig és 14 másodpercig tartott átlagosan egy bajnoki meccs Európában. Az OTP Bank Ligában nem annyira “divat” a ráadás, a kimutatás szerint Magyarországon közepesen rövidek a mérkőzések átlagosan (95:14), míg például a törököknél (átlag: 99:00) vagy az angol Championshipben (98:00) inkább a 100 perces találkozók felé halad már a játékidő. Ellenpélda a szlovák Fortuna Liga, ahol a bírók a legkevésbé szeretnek hosszabbítani az egész kontinenst figyelembe véve – alig 4:25 egy átlagos ráadás északi szomszédunknál.

Mennyit áll a labda?

Nyilván a tiszta játékidő, illetve a hosszabbítás is azon múlik többnyire, mennyit időt tölt “üresjáratban” a labda. Ez az európai átlagot tekintve nagyjából a meccsidők egyötödét jelenti, de jóval magasabb ez a szám (25 százalék körüli) például az angol Championshipben vagy a skót élvonalban. Az NB I itt is hozza nagyjából az európai középmércét (20,1%).

A szabálytalanságok miatti játékmegszakítások

A második legfontosabb ok, amiért áll egy-egy meccs, az a szabálytalanság. Ez a vizsgált bajnokságokat tekintve átlagosan 14,8%-át veszi el a játékidőnek, és szinte ezt az átlagot hozza az OTP Bank Liga is (15,1%). Eközben igen nagyok a különbségek az élmezőny és az ebbéli sereghajtók között. Míg a görög élvonalbeli bajnokságban például majdnem egyötödük (19%) a meccseknek arról szól, hogy egy-egy fault miatt áll a játék, Hollandiában (11,5%) ennél jóval kevesebbet faragják egymást a csapatok. Az is elég tisztán látszik, hogy a Nyugat-, illetve Észak-Európai bajnokságokban kevesebb (lásd például a Premier League 12,5, vagy a Bundesliga 13%-át) az effajta játékmegszakítás, a déli és keleti ligákban pedig átlagosan több.

Ez a kimutatás egyébként még érdekesebb, ha megnézzük, hány másodperc veszik el egy-egy szabálytalansággal átlagosan a mérkőzésből. E szerint a törököknél 35,1 másodperc tűnik el egy-egy faulttal, ezzel ők a listavezetők, megelőzve a spanyol élvonalat (34,9) és másodosztályt (34,7).

Az NB I-ben jóval kevesebb időt lop el a meccsekből egy-egy szabálytalanság (28,3 másodperc átlagosan), ezzel a miénk az egyik legjobb mérleg ezen a téren Európában, csak négy bajnokságban (fehérorosz, szerb, svéd, izraeli) gyorsabbak nálunk.

Az átlag egyébként a kontinensen: 30,6.