Húsz korábbi királykategóriás pilóta, különböző szériák bajnokai, legendás futballkapus és kerékpáros, fáradhatatlan milliárdos – közeleg a Le Mans, rengeteg ismerős arccal a mezőnyben.
Megkezdjük a felkészülést a Le Mans-i 24 órás versenyre: útjára indult kilencrészes előzetes cikksorozatunk, melynek első „kiadásában” áttekintjük a legendás verseny idei mezőnyét, különös figyelmet fordítva a korábbi F1-es pilótákra.
A június 18-19-én megrendezett versenyről a Formula.hu-n 24 órán át FOLYAMATOS ÉLŐ SZÖVEGES KÖZVETÍTÉST olvashattok majd, benne képekkel, videókkal, érdekességekkel, s mindennel, amire érdemes odafigyelni.
Jelentősen lecsökkent a királykategória mezőnye tavalyhoz képest, hiszen a (finoman szólva) nem sok vizet zavaró Nissan távozása, illetve az Audi és a Porsche különítményének két autóra csökkentése után mindössze hat gyári és három privát egység maradt meg. Az erőviszonyokról nehéz egyelőre mit mondani, a Toyota új autójával egyértelműen közelebb került a német gyártókhoz (legutóbb valós győzelmi esélye is volt a japánoknak), melyek idén is közel lehetnek egymáshoz. Ami a privátokat illeti, a bajnokság eddigi két futamát a Rebellion 13-as egysége nyerte, míg a ByKolles egyelőre nem tudta felvenni a versenyt a svájciakkal.
A 9 autó 27 pilótája között összesen 10 korábbi F1-es pilótát láthatunk – bár közülük ketten csak egyszer indultak a száguldó cirkuszban: a szokás szerint Treluyer-vel és Fässlerrel induló Andre Lotterer (Audi #7) tavalyelőtt Spában, míg a Kamui Kobayashi és Mike Conway partnereként szereplő Stephane Sarrazin (Toyota #6) még 1999-ben Interlagosban. Az Audinál még egy korábbi F1-est találunk a legutóbbi, belgiumi fordulón WEC-karrierje első győzelmét ünneplő Formula-E-listavezető Lucas di Grassi személyében, aki a #8-as Audin a tavalyelőtt irgalmatlanul nagyot bukó, egy évvel korábban viszont Le Mans-t és bajnokságot nyerő Loic Duvallal és Oliver Jarvisszal osztozik.
A mezőny egyetlen tisztán ex-F1-es autója az #5-ös Toyota TS050, melyet a tavalyelőtti bajnokpáros, Anthony Davidson és Sebastien Buemi mellett Kazuki Nakajima vezethet. A Porsche viszont elsősorban sportautós múlttal rendelkező versenyzőkre épít, hiszen a bajnoki címvédő #1-es autóval nevezett Mark Webber jelenti a kivételt a Timo Bernhard, Brendon Hartley (#1), Romain Dumas, Neel Jani, Marc Lieb (#2) összeállítású különítményben. A tavalyi győzteseknek idén nem lesz esélyük a címvédésre, hiszen a Porsche csak két autót indít – ráadásul Hülkenberg az F1-es programütközés miatt egyébként sem vehetne részt a versenyen.
A privátok között is találhatunk egy ismerősen csengő nevekből álló egységet, méghozzá a Rebellion #12-esét, melyen két ex-F1-es, ezzel együtt három aktív Formula-E versenyző osztozik: Nick Heidfeld, Nelsinho Piquet és Nicolas Prost. A Kraihamer, Imperatori, Tuscher trió (Rebellion #13) és a Trummer, Kaffer, Webb hármas (ByKolles #4) még nem szerzett igazán komoly hírnevet magának – de ami késik, nem múlik…?
A legnépesebb kategória idén is az elmúlt években új lendületet kapó LMP2, melynek tagjai két kivétellel vagy a WEC, vagy az ELMS mezőnyét erősítik idén. A kakukktojások egyike épp a címvédő, a #47-es KCMG Oreca-Nissan, mely Howson és Bradley mellett a japán Matsudával igyekszik megismételni tavalyi sikerét. A másik kivétel Michael Shank Ligier-Hondája – ők ugyanis a tengerentúli USCC-ből (avagy WeatherTech SportsCar Championshipből) érkeztek – méghozzá egyetlen Honda-motoros autóként a húsz Nissan-erőforrással szerelt és a két Judd-motoros mellett.
A címvédő mellett jó eséllyel pályázik a végső sikerre a bajnokság eddigi két futamgyőztese: az RGR Morand #43-as Ligier Nissanja és a #36-os Signatech Alpine-Nissan, de az Extreme Speed Motorsports Ligier-jei és a Manor Orecája is ott lehet a legjobbak között.
Ami az egykori F1-eseket illeti: immár sokadszor tér vissza a versenyre Shinji Nakano (Race Performance #34), az SMP #37-esével érkezik 2007 után ismét Le Mans-ba Vitalij Petrov, míg az ELMS-szezonnyitón győztes Giedo van der Garde most debütál a szintén orosz #38-as G-Drive Gibsonnal. Bruno Senna a silverstone-i hatórást megnyerő RGR Morand #43-assal készül negyedik Le Mans-i szereplésére (ebben a kategóriában az elsőre), s Will Stevens is ott lesz a Manorral – melynek 45-ös autója, a WEC-ben szereplő és Roberto Merhit is foglalkoztató egység nem indul Le Mans-ban. Azaz összefoglalva a tavalyi egyhez képest idén jelentősen megszaporodott a létszámuk.
További ismerősöket is találunk szép számmal az LMP2-esek közt, elég csak a két éve még egy GTE-Ferrarival induló világ- és Európa-bajnok kapust, Fabien Barthezt, a hatszoros olimpiai bajnok kerékpáros, az ELMS LMP3-as kategóriáját pedig tavaly megnyerő Sir Chris Hoyt, a hosszú évekig GT-ző 62 éves milliárdos Tracy Krohnt említenünk – vagy azt a Ho-Pin Tungot, aki holland színekben vesz részt a Le Mans-on, bár többnyire kínai licensszel indul, most viszont szülőhelye zászlaját viseli autóján.
A kísérleti autóknak fenntartott 56. garázst szintén egy LMP2-es autó foglalja el, melynek egyik sofőrje az a Frederic Sausset lesz, aki egy betegség következtében mind a négy végtagját elvesztette. Az OAK Racinggel szövetségben az SRT41 egy olyan Morgan-Nissant készített, melyet Sausset különböző segédeszközökkel, csapattársai pedig hagyományos módon vezethetnek.
A profik mezőnye jelentős erősítést könyvelhetett el tavaly óta a négy Ford érkezésével, így összesen 14 egység alkotja majd a nagyobbik GT-kategóriát. A Ganassival szövetségben induló Ford mellett két-két gyári Aston Martin, Corvette és Porsche (utóbbiak idén nem szerepelnek a WEC-ben), két „félgyári” Ferrari az AF Corse-tól, további a Risi Competizione 488-asa és a Dempsey-Proton Racing 911-ese – utóbbi csapatnál Patrick Dempsey idén már nem vezet az elmúlt évekkel ellentétben.
A felkészülés Rigon, Bird, Bertolini összeállítású #71-es Ferrarinak sikerült a legjobban, hiszen (utóbbi nélkül) mindkét eddigi WEC-futamot megnyerték, míg a bajnokság második helyén a Ford #67-ese áll (Priaulx, Franchitti, Tincknell). A tengerentúli nevezők már négy futamon vannak túl, az USCC-t a Daytonában és Sebringben is győztes Gavin-Milner kettős (Corvette #64) vezeti, akik Jordan Taylort vették maguk mellé Le Mans-ra, míg mögöttük egy-egy Porsche, Ford és Ferrari következik.
Tavalyhoz hasonlóan idén is négy korábbi F1-es szerepel majd a GTE Pro mezőnyében: visszatér Gianmaria Bruni (AF Corse #51), Jan Magnussen (Corvette #63) és Giancarlo Fisichella (Risi #82), 1996 óta viszont első ízben nem lesz ott a Le Mans-on az összesen hat kategóriagyőzelmet szerző Olivier Beretta. „Helyette” a háromszoros Le Mans-i ezüstérmes Sebastien Bourdais (Ford #68) érkezett a kategóriába, aki már tízszer indult a 24 óráson, GT-vel viszont még csak egyszer, 1999-ben.
Ezen kívül is érdemes kiemelni három egységet a versenyzők miatt: a #91-es és a #92-es Porschében indul az összetett értékelés tavalyi győztese, Nick Tandy és Earl Bamber – előbbi egy győzelemnek, utábbi három dobogónak örvendhetett eddig az USCC-ben. A Ford #69-ese igazi nagyágyúkból áll, hiszen a többszörös IndyCar- és ALMS-futamgyőztes, valamint a GTE-ben tavaly Le Mans-ban is a csúcsra érő Ryan Briscoe, illetve a kétszeres Porsche Szuperkupa-bajnok Richard Westbrook mellett az a Scott Dixon vezeti majd az egységet, akit aligha kell bárkinek is bemutatni.
A legkisebb kategória mezőnyét 13 autó, öt Ferrari, négy Porsche, valamint két-két Aston Martin és Corvette alkotja – többségükben a WEC-ből és az ELMS-ből, de érkezik két bajnokságon kívül autó, valamint egy USCC-Ferrari is, utóbbi egyik sofőrje a nemrég az Indy 500-on parádézó Townsend Bell lesz.
A WEC első két futamán az AF Corse #83-asa (Perrodo, Collard, Aguas) és az „amatőr” kategória egyetlen ex-F1-esét foglalkoztató Aston Martin #98 (Lamy, Dalla Lana, Lauda) kiemelkedett a mezőnyből – Pedro Lamy két összetettbeli második helye után egyébként első kategóriagyőzelmét is az amatőrök közt szerezte meg, még 2012-ben egy Corvette-tel. A GTE Am-ben találjuk az idei mezőny egyetlen hölgytagját a 24 esztendős dán Christina Nielsen személyében, aki a GTD-kategóriában idén sebringi győzelemnek örvendhetett.
Egykori F1-es pilóták Le Mans-ban:
Mark Webber | LMP1 | 1 | Porsche 919 Hybrid | 4 | 2. (2015) |
Anthony Davidson | LMP1 | 5 | Toyota TS050 Hybrid | 6 | 2. (2013) |
Sebastien Buemi | LMP1 | 5 | Toyota TS050 Hybrid | 4 | 2. (2013) |
Kazuki Nakajima | LMP1 | 5 | Toyota TS050 Hybrid | 4 | 4. (2013) |
Stephane Sarrazin | LMP1 | 6 | Toyota TS050 Hybrid | 14 | 2. (2007, 2009, 2013) |
Kamui Kobayashi | LMP1 | 6 | Toyota TS050 Hybrid | 1 | GTE Pro 5. (2013) |
Andre Lotterer | LMP1 | 7 | Audi R18 e-tron | 7 | 1. (2011, 2012, 2014) |
Lucas di Grassi | LMP1 | 8 | Audi R18 e-tron | 3 | 2. (2014) |
Nelsinho Piquet | LMP1 | 12 | Rebellion R-One-AER | 1 | GT1 4. (2006) |
Nick Heidfeld | LMP1 | 12 | Rebellion R-One-AER | 5 | 4. (2012, 2014) |
Shinji Nakano | LMP2 | 34 | Race Perf. Oreca-Judd | 8 | LMP2 5. (2011) |
Vitalij Petrov | LMP2 | 37 | SMP BR-Nissan | 1 | – |
Giedo van der Garde | LMP2 | 38 | G-Drive Gibson-Nissan | 0 | – |
Bruno Senna | LMP2 | 43 | RGR Ligier-Nissan | 3 | GTE Pro 6. (2014) |
Will Stevens | LMP2 | 44 | Manor Oreca-Nissan | 0 | – |
Gianmaria Bruni | GTEPro | 51 | AF Corse Ferrari 488 | 8 | GT2, GTEPro 1. (2008, 2012, 2014) |
Jan Magnussen | GTEPro | 63 | Chevrolet Corvette C7.R | 17 | GTS, GT1 1. (2004-06, 2009) |
Sebastien Bourdais | GTEPro | 68 | Ford Ganassi USA | 10 | 2. (2007, 2009, 2011) |
Giancarlo Fisichella | GTEPro | 82 | Risi Ferrari 488 | 6 | GTEPro 1. (2012, 2014) |
Pedro Lamy | GTEAm | 98 | Aston Martin Vantage | 16 | 2. (2007, 2011), GTEAm 1. (2012) |
Név, kategória, rajtszám, autó, eddigi Le Mans-i indulások, a legjobb Le Mans-i eredmény