Danyiil Kvjat (Forrás: Charniaux / XPB Images)
• Rosberg bajnoki esélyei miatt abszolút kritikus, hogy legalább Hamilton mögé felérjen az időmérőig.
• Előny a Red Bullnál a dobogóért, de vigyázniuk kell a gumikopásra – a Williamsszel egyetemben.
• Senki földjén a ferrarisok, akik közül megint Räikkönen tűnik gyorsabbnak.
• Ha mindenki teljesít az időmérőn, akkor nehezen fog Q3-ba jutni a McLaren.
• Alapvetően két kiállásra van kilátás, de szinte biztos, hogy lesznek egyszer cserélők.
Ahogy az várható volt, a rekkenő hőségben egészen extrém pályahőmérsékleteket mértek a Hungaroringen péntek délután. Az aszfalt 52-55°C-ig is felmelegedett (délelőtt még „csak” 39-47°C-ig), a levegő pedig 31°C-os volt.
Mivel azonban a verseny napjára a nyitónapitól jelentősen eltérő körülményeket jeleznek előre, ezért elemzésünk eredményei sorozatban másodszor tekinthetőek bizonytalanabbnak a szokásosnál – és akkor a versenyszimulációkat Silverstone péntekje után ismét félbeszakító piros zászlóról még nem is beszéltünk.
Miközben a lágy keverék péntek délután autónként drasztikusan eltérő élettartamot mutatott – egyeseken csak 11-13 kört bírt, másokon 18-at, megint mások „ki sem végezték” – elmondható, hogy kicsit kedvezőbb körülmények (értsd: hűvösebb pálya) esetén mindenki képes lehet maximum két kerékcserével végigmenni a 70 körös futamon. Azok, akik kivételesen sokáig bírták rajta, azok számára az egy kiállás sem zárható ki – ezt néhányan már tavaly meghúzták, ha eltekintünk a verseny eleji rövid köztes esőgumis etapjaiktól.
Akik mégis a két kerékcsere mellett maradnak, azok viszont könnyen elképzelhető, hogy a lágyon futnak majd kétszer, tekintve, hogy a két gumitípus közti különbség, nem csupán a Pirelli, hanem még a mi előzetes várakozásainkat is alaposan meghaladva, 2-2,5 mp között alakult. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a magas működési tartományú lágy teljesítménye vasárnapra kissé visszaeshet majd a maihoz képest.)
A nap legjellemzőbb egyensúly-problémája a (főleg kanyarközepi) túlkormányzottság volt, ami azonban fokozatosan eltűnhet majd, ahogy a poros pálya szombat délutánra alaposan felgumizódik majd.
Hosszú etapok
A vonalakat az egyes versenyzők nehéz autóval futott köridői rajzolják ki (etap eleji/végi lassú körök nélkül). Az ilyen grafikonok közelítik a legjobban a várható versenytempókat és a gumikopás mértékét.
A két mercedeses közel ugyanolyan hosszú tempóra volt képes, ami elég meglepő, figyelembe véve, hogy Nico Rosberg véget nem érő egyensúlygondokkal küszködött (jóval inkább, mint Lewis Hamilton). A legtöbb, közvetlenül összevethető körükben viszont Hamilton azért néhány tizeddel gyorsabb volt a csapattársánál – ez megfordítható még a futamig, viszont ha ilyen kicsi marad köztük a különbség (bármelyikük javára), akkor az időmérő és a rajt megint döntőnek bizonyulhat kettejük között – feltéve persze, hogy mindketten az első sorból rajtolnak majd…
Minden várakozást felülmúlóan jól nyitottak a Hungaroringen a Red Bullok – Daniel Ricciardo hosszú körök óta a leggyorsabb autó volt a pályán, amikor elfüstölt alatta a motorja. Azt azért nem várjuk, hogy vasárnap megelőzik az Ezüstnyilakat (ha másért nem, hát azért, mert egy körön alapvetően nem tudják felvenni velük a versenyt, és alacsony a végsebességük az előzéshez), de stabilan a második legjobb csapat lehetnek. Egyedüli problémájuk, hogy Danyiil Kvjat kissé gyorsan elfogyasztani látszott a lágy keveréket az RB11-esén.
A Ferrari, a Red Bullhoz képest épp ellenkezőleg, egyelőre rosszabbul szerepel a vártnál, lévén, hogy Kimi Räikkönen csak a második nehéz autós etapján tudta felvenni a versenyt a többiekkel, amikor ő új lágyakon, mindenki más pedig közepeseken, vagy használt lágyakon autózott. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy mivel a maranellóiak versenyzői a többiekkel ellentétben a közepes keveréken nyitottak, ezért a kezdeti hátrányuk is túlzó, ám ne feledjük, hogy nehéz autóval lecsökken a két keverék közti különbség (itt kb. szűk 1 mp-re), tehát ez sem hozza őket igazán helyzetbe. (Pedig új első szárnnyal köröztek.)
Technikai jellegű megjegyzés, hogy – akárcsak a silverstone-i edzéselemzésben – a hosszú etapokat a piros zászló miatt csak akkor szakítottuk meg, ha valaki eközben gumit is cserélt (Räikkönen, Massa, Button, Nasr, Ericsson). A többieknél feltételeztük, hogy a gumiszett mellett az üzemanyag-mennyiségen sem változtattak a pár perces kényszerpihenő alatt. A piros zászlós periódust a grafikonról „lelógó” körök jelzik, amelyek azért nem ugyanott helyezkednek el mindenkinél, mert mindenki a maga etapja más-más körében járt akkor éppen.
A Williams a közelmúltban ráállt arra, hogy már nem csupán egy körön, hanem a hosszú etapokon is kiugró mértékben altat péntekenként – erre a legjobb példa Silverstone, ahol középmezőnybe illő versenytempót mutattak pénteken, mielőtt vasárnap a futam feléig harcban voltak a győzelemért. Bár – ahogy azt az előzetesünkben jeleztük – a Hungaroring jóval kevésbé fekszik nekik, a Ferrarival azért minimum harcba szállhatnak, legalábbis ők ezt várják maguktól (és ritkán túloznak péntekenként). Az ábra azt azért elárulja, hogy Valtteri Bottas mindenkinél gyorsabb tapadásvesztéssel szembesült a lágy keveréken, és a csapatnál bevallottan nagyon küszködtek a túlzott gumikopással. A finn egyébként a ferrarisokhoz hasonlóan új első szárnyat használ ezen a hétvégén (Felipe Massa nem; az egyetlen elkészült darabot a bajnokságban előrébb álló pilótájuk kapta meg).
Mögöttük, amint arra számítani lehetett, az utolsó pontszerző pozíciók toronymagas esélyesei a Toro Rossók. Carlos Sainz mérföldekkel jobb hosszú tempót futott, mint a legközelebbi ellenfelei, emellett pedig az abroncsaival is rendkívül kíméletesen bánt – annak ellenére is, hogy a csapatnyilatkozatokban nem rejtették véka alá, hogy mekkora problémákat okozott nekik a gumik túlmelegedésének elkerülése. Max Verstappent is Sainz közelébe várhatjuk majd, igaz, a holland könnyedén lépéshátrányba kerülhetett a csapattársával szemben a hányattatott péntekje következtében.
A középmezőny másik három, péntek délután is köröző csapatát már sokkal kevesebb választotta el egymástól a nyitónapi versenyszimulációk során.
Ezeket tekintve a legjobb helyzetben vélhetően a McLaren van, amellyel Fernando Alonso a lágy, Jenson Button pedig a közepes keveréken autózott rendbe gyorsabb köröket, mint Romain Grosjean a Lotusszal (a francia korai próbálkozásait leszámítva, amik után, a grafikon alapján, az enstone-iak már gyengébb célidőt tűztek ki a 8-as kocsi sofőrjének). Alonsóék legnagyobb előnye ezzel együtt a kiváló gumikezelés lehet – vegyük észre, hogy a spanyolnál a maga 13 köre alatt a legapróbb jele sem mutatkozott a gumikopásnak; köridői folyamatosan javultak, ahogy fogyott az üzemanyaga. Pastor Maldonado eltérő programot futott, és a közepes keveréken kezdett, így az ő tempóját nem tudjuk összevetni a fenti versenyzőkével.
Ami a Saubert illeti, a hinwilliek a vártnál jóval jobb formát mutattak a hosszú etapokon, és Felipe Nasr a lágy keveréken helyenként még Grosjeannál is gyorsabbnak bizonyult – jóllehet, a közepesen viszonylag simán elverték őt. Akárcsak a Lotusnál, az istálló másik versenyzője a Saubernél is fordított sorrendben tette fel a két gumikeveréket, Marcus Ericsson köridői imigyen tehát maximum annyiban relevánsak, hogy alaposan elmaradtak Maldonadóéitól.
Végezetül pár gondolat a második edzést kihagyó Force Indiáról. Délelőtt az alakulat nagyon biztatóan nyitott Sergio Pérez 8. legjobb idejével, és ha a harmadik edzésen (a verseny idején várhatóakhoz talán még jobban is hasonlító körülmények között) pótolni tudják a péntekről elmaradt hosszú etapjaikat, akkor viszonylag olcsón meg is úszhatják a kalandjukat. Ha viszont kiderül, hogy a VJM08B átdolgozott hátsó felfüggesztése szerkezetileg nem bírja a Hungaroring durván csipkézett rázóköveit, akkor az sincs kizárva, hogy el sem rajtolhatnak majd…
Legjobb szektoridők
Az egyes versenyzők legjobb szektoridői. Az ezekből összerakott legjobb köridők jobban közelítik a várható időmérős tempókat, mint a ténylegesen megfutott leggyorsabb körök, mivel rendszerint képesek kiszűrni az esetleges hibákat.
*A második edzés végéről nem érkeztek szektoridő-adatok az időméréstől a 2. és a 3. szektorra vonatkozóan, ezért az időmérő-szimulációját későn futó Max Verstappen legjobb szektoridőiről nincsen elérhető adat. Esetében a kombinált legjobbja helyett az eredménylistán látható idejét szerepeltettük.
Egy körön már inkább kijött Rosberg korábban említett egyensúly-problémájának hatása, és a német minden szektorban „kényelmesen” ki is kapott brit ellenfelétől. Bár ezúttal még a két Red Bull-os is befért közéjük, ha Rosbergnek sikerül neki tetsző beállításokat találnia, akkor az első sorba azért még aránylag simán odaérhet. Ha mégsem, és marad kb. 4., az a világbajnoki csata szempontjából is kulcsfontosságú lehet, tekintve, hogy itt milyen nehéz előzni…
A részidőkből egyébként kiderül, hogy Hamilton elsősorban az utolsó szektorban vert „agyon” mindenkit, illetőleg a Red Bull úgy általában a leginkább aero-érzékeny, kanyargós középső szektorban tűnik a legerősebbnek a Mercedeshez képest – vagyis könnyedén elképzelhető, hogy nyers leszorítóerő terén a silverstone-i javítócsomag óta ismét a Red Bull kasztnija a legjobb. (Hogy aero-hatékonyság szempontjából, vagy nagy, közepes és alacsony leszorítóerős konfigurációkban milyen, az már más kérdés.)
A Ferrari – akárcsak nehéz autóval – egy körön is egy kicsit a senki földjére kerülhetett, legalábbis Räikkönen idejéből kiindulva – de joggal feltételezhetjük, hogy szombat délután Sebastian Vettel is csatlakozik majd hozzá, tekintve, hogy a német pénteken láthatólag képtelen volt tiszta utolsó szektort összerakni, ami súlyos tizedeket jelenthetett a végelszámolásnál. A négyszeres bajnok ezzel együtt a többi részidő alapján megint kicsit lassabbnak tűnik finn kollégájánál – Silverstone után sorozatban másodszor.
A kombinált legjobbak legnagyobb meglepetését Maldonado szolgáltatta, aki úgy látszik, hogy temérdek időt hagyott a péntek délutáni leggyorsabb körében, ezzel pedig – mostanáig – ügyesen álcázta a Lotus-Mercedes valós egykörös potenciálját. Ami egyébként igen jól festhet számukra, tekintve, hogy a hosszú tempójuk már korántsem ilyen fényes.
Amennyiben Grosjean is meg tudja ütni a csapattárs tempóját, Verstappen össze tudja rakni a körét (az első próbálkozását félbeszakította a piros zászló, így biztosan nem tudta kihozni a legtöbbet a gumijaiból), és a roppant szoros csatát vívó williamsesek is felfedik a lapjaikat, úgy az egyelőre jól álló McLarennek mégis nehéz dolga lehet a Q3-ba juttatni a versenyzőit. (És akkor a Force Indiáról még nem is beszéltünk.)
A wokingiak egyébként első ránézésre különböző beállításokat használtak a második edzésen: Alonso a középső szektorban volt lassú és a másik kettőben gyors, Button pedig fordítva, amiből arra lehet következtetni, hogy az angol bajnok futhatott valóban maximális leszorítóerővel, a spanyol pedig egy kicsit kevesebbel – és a kettő közül esetükben az utóbbi opció látszik működni.
Végsebességek
Az egyes versenyzők által a nap során elért legmagasabb sebességről rendelkezésre álló adatok.
A végsebességek terén a legnagyobb meglepetés kétségkívül a Sauberek előkelő szereplése, jóllehet a fentiek alapján a tempójukon mindez nem sokat segít.
A Lotus már inkább megszokott név a táblázatban, a hagyományosan erős egyenesbeli teljesítményük pedig még igencsak hasznukra válhat, amennyiben az egyköröshöz képest gyengébbnek tűnő hosszú tempójukkal védekezésre kényszerülnek majd a futamon.
Ahogy azt most már lassan megszokhatjuk, a Williamsek immár rosszabb aero-hatékonysággal rendelkeznek annál, semmint hogy uralják ezt a listát.
Varga Csaba
