A szimpatikus olasz pilóta Paletti csak epizódszerepet játszott a száguldó cirkusz világában, tragikus halálával azonban mindörökre beírta magát a Formula-1 történelemkönyvébe.
Riccardo Paletti 1958. június 15-én született az olaszországi Milánóban. Paletti 13 évesen olasz gokart bajnok lett, közben pedig az ifi alpesi sí válogatottba is bekerült, 19 évesen azonban szakított a sípályák világával, hogy minden idejét az autósportnak szentelje. 1978-ban már a Formula Super Ford-ban tekeri a kormányt, ahol bár az első szezonjában még nem tud győzni, de két 2. helyének köszönhetően az év végén a bajnokság 3. helyen zárja az évet, majd az év végén bemutatkozik az olasz Formula-3-as bajnokságban is. Itt 1979-ben már teljes szezont fut, de csak két 5. helyet tud szerezni, valamint egy balesettel mutatkozik be a szezonban a Formula-2-esek között is. Szülői támogatással azonban végül Paletti 1981-ben már az Onyx Formula-2-es csapat pilótájaként vághat neki a szezonnak, ahol az első futamon egyből a 2. helyen végez Mike Thackwell mögött. Ezt követően azonban elpártolt Paletti mellől a szerencse, így egy újabb 3. és 6. helynek köszönhetően az év végén csak a bajnokság 10. helyét tudja megszerezni. Nem túl lenyűgöző eredmények, a gazdag apa 1 millió dollárja révén azonban Paletti 1982-ben már az Osella csapat pilótájaként a Formula-1-ben versenyezhet.
Paletti mérsékelt sikerek után tehát 1982-ben 24 évesen jut el a Formula-1-be, ahol az Osella csapatban a tapasztalt Jean-Pierre Jarier társa lehetett. Paletti nem volt valami tapasztalt pilóta, egy szempontból azonban a mezőny előtt járt, az F1-ra való felkészülést ugyanis tudományos alapokon közelítette meg, így állandó jelleggel egy orvos állt mellette, valamint egy olyan műszert is viselt, ami folyamatosan mérte a vérnyomását, és tudományosan kidolgozott diéta segítségével próbálta javítani a kondícióját. A tapasztalatot azonban nem lehetett ilyen módszerekkel pótolni, így Paletti az első három nagydíjon kvalifikálni sem tudta magát a futamra, a szezonnyitó Argentin Nagydíjon például 2 másodperccel volt lassabb a csapattársánál Jariernél. A szezon negyedik futamán azonban a San Marinói Nagydíjon végre rajthoz állhatott, ekkor azonban a FISA és a FOCA közötti háború miatt csak 14 autó állt a rajtrácson, míg Paletti így is csak a 13. rajthelyet szerezte meg, míg a futamon a 7. körben a futómű hibája miatt búcsúznia is kellett a versenytől. Ezt követően két újabb eredménytelen próbálkozás következett, majd Detroitban végül sikerült ismét kvalifikálnia magát a futamra, a vasárnapi bemelegítő edzésen azonban elvesztette az autójának egyik kerekét, a tartalék autót egy műszaki hiba miatt végül Jarier vehette igénybe, Paletti szerelőinek csodát kellett volna végezniük, hogy elkészüljenek, és hihetetlen de végül sikerült, Jarier azonban időközben a tartalékautót is összetörte, így végül a csapat úgy döntött, hogy az egyetlen egy megmaradt autóval nem Paletti, hanem a ,,tapasztaltabb” Jarier állhat majd rajthoz a futamon.
Detroit után következett a Kanadai Nagydíj, ahol Paletti végre pályafutása során először önerőből (a 23. pozícióban) ott lehetett a rajtrácson. Didier Pironi autója azonban a rajtnál lefulladt a mezőny nagy részének még kisebb nehézségek árán sikerült kikerülnie a francia pilóta Ferrariját a hátulról érkező Paletti már nem tudott időben reagálni és 180 km/h-ás sebességgel belevágódott Pironi Ferrarijába. Paletti az ütközés következtében elájult, majd az autója is lángra lobbant, bár a tűzet sikerült gyorsan eloltani a súlyosan megrongálódott autóból a mentők csak 25 perc alatt tudták kiszedni az olasz pilótát. Paletti azonban nem sokkal később a kórházba szállítást követően 1982. június 13-án, két nappal a születésnapja előtt meghalt. A mindössze 24 éves pilóta halálát az orvosi vizsgálatok szerint a balesetben elszenvedett mellkasi sérülések miatti légzéselégtelenség okozta, amit csak súlyosbított a keletkezett tűz eloltására használt oltóanyag belégzése.
Riccardo Paletti 8 futamon indult a Formula-1-ben, pontot nem szerzett.
Forrás: Formula.hu
