Illovszky Rudolf 1922-ben született Budapesten. 1933-ban, az MTK játékosaként kezdte pályafutását, majd nem sokkal később a Vasashoz került, s az angyalföldi klubhoz a mai napig hű maradt.
Tizenöt éven keresztül (1941-1956) szerepelt az élvonalban a Vasas tagjaként, s ez idő alatt 270 mérkőzésen 87 gólt szerzett. Villámgyors balszélsőként évtizedekig volt vezéregyénisége a gárdának. Három alkalommal pályára lépett a magyar válogatottban is.
Még játékosként edzői képesítést szerzett, s trénerként is a Vasasban kezdett dolgozni. 1960 és 1977 között négyszer nyert bajnokságot (1961, ’62, ’65 és ’77-ben), háromszor Közép Európai Kupát és 1986-ban Magyar Kupa-győzelemre vezette csapatát. Élvonalbeli edzőként 445 NB I -es mérkőzésen ült a kispadon. Külföldön is jelentős sikereket ért el a görög Pireusz és az osztrák Admira Wacker szakvezetőjeként.
Két időszakban volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya, előbb 1966-67-ben, majd 1971 és 1974 között. Összesen 29 mérkőzésen irányította a nemzeti tizenegyet. Vezetése alatt válogatottunk ezüstérmet szerzett az 1972-es müncheni olimpián, s 1972-73-ban Európa legjobb négy csapata között tartották nyilván.
Nyugdíjazása óta a Vasas több felkérésének is eleget tett. Kezdetben edzőként, majd utánpótlás-vezetőként, később elnöki tanácsadóként és szakosztályvezetőként is dolgozott. Munkája során mindig arra törekedett, hogy lehetőséget adjon a fiatal, tehetséges labdarúgóknak.
Illovszky Rudolfot 1996-ban a XIII. kerület díszpolgárává választották.
XLsport – (mlsz.hu)