Új helyszínnel bővült az idei Sziget Fesztivál. A második napon a HÉV-ről a Filatorigátnál lekászálódókat ugyanis az „Érik a szőlő, hajlik a vessző” című örökzöld fogadta.
Kiderült, hogy a kordon mögé néhány tizenéves fiatal állt, akik rögtönzött koncerttel próbáltak fellépti díjra szert tenni. Potyogtak is az aprópénzek a rácson átnyújtott kezekbe, bár nem tudom, éjfélig összejött-e valamennyiüknek a borsos árú napijegyre való. Amikor az aktuális „I wish you a merry Christmas”-re rákezdtek a srácok, már messze jártunk, de a lelkesedésük továbbra is tetten érhető volt. Odabent igazi Holt-tenger-feeling alakult ki az emberben, akit lépten-nyomon különleges óbudai sárral kenegettek be a csatangoló látogatók. Biztos ennek is gyógyító hatása van, még szerencse, hogy délután özönvízszerű esők voltak.
A Volt Sátornál a szokásos retródiszkóra pörögtek a fiatalok, csak most több volt a huppanás, pedig Britney ’Oops, I did it again”-jét nem is játszották. Egyvalamit nem értek: ezen a helyszínen a büfében a fröccs kifejezés hallatán állandóan kólát kevernek a borhoz, pedig lassan már arcról is megismerhetnének. Vajon Sopron környékén a fröccs egyenlő a boros kólával?
A nap sztárfellépője a Chemical Brothers volt, amely hatalmas tömegeket vonzott, bár ez érthetetlen volt számomra: a maga műfajában (elektronikus tánczene) a brit banda biztosan klasszisnak számít, csakhogy ez a műfaj nehezen értelmezhető zeneként – szerintem…De a 16-18 éves fiúk, lányok remekül rázták, persze partner nélkül, réveteg szemmel, talán némi „üzemanyaggal” rásegítve, úgy tényleg klasszabb lehet…
Ahol sosem csalódunk, az a Táncdalfesztivál Sátor, a „volt Durex”, jelenleg Tibi Csoki névre hallgató színpad. Ezúttal a Dolly Roll dobogtatta meg a 30-as szíveket, bár szokás szerint bepofátlankodtak a poénokra vágyók is, akik – bár egyetlen számot sem ismertek – végig vigyorogták a koncertet. Szerencsére azért a törzsközönség is jelen volt, és a végére fergeteges buliba csapott át a program. Néhány tinédzser szemen látszott: ezek azért tényleg tudtak valamit. Nekik fel se tűnt, hogy a dobok mögé nem Richie állt be, de a jóképű helyettes révén legalább jobban csillogtak a tinilányszemek. Szóval már megint jó volt kint lenni, és a java még csak most jön…
Mobilpress – Ambrus Tamás
