Ha a szurkolók érzelmi megnyilvánulásai alapján dőlne el, hogy ki nyeri az idei labdarúgó Európa-bajnokságot, nem Németország, Olaszország vagy Franciaország válogatottjának tagjai emelnék magasba a kupát június 29-én, hanem a pályán kiharcolható végső győzelemre kevésbé esélyes svédek.
Legalábbis ez derül ki a Canon Europe cég megbízásából készített, az európai futballrajongók érzelmeit és viselkedését vizsgáló független felmérés eredményeiből. A kutatók hat ország futballmérkőzésein figyelték a drukkerek viselkedését, és csaknem 2 ezer embert kérdeztek meg szerte a kontinensen.
Az egyik igazán meglepő következtetés, hogy a legérzelmesebb futballrajongók Svédországban vannak. Élhelyezésükhöz hozzájárult az is, ami 88 százalékukkal előfordult már mérkőzésen: ismeretlen szurkoló a nyakába borult és megcsókolta. Emellett 95 százalékuk állította, hogy a labdarúgás az egyetlen olyan esemény, amikor szabadjára engedik érzelmeiket. A tabella második helyére a norvégok kerültek, a "hideg északiakat" a belgák, majd a britek követik a sorban.
A francia drukkerek annak ellenére a legvisszafogottabb európai szurkolók, hogy az elmúlt évtizedben vb-t és Eb-t is nyertek. A felmérés szerint alig több mint felük – egészen pontosan 60 százalékuk – engedi meg magának, hogy az emelkedett pillanatokban megragadjon és megcsókoljon egy számára idegen rajongót. Az európai szurkolók 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy mérkőzés örömteli pillanatában előfordult már vele, hogy keblére ölelte a mellette állót. Mégis meglepő, hogy ennek éppen a temperamentumos portugál rajongók esetében a legkisebb az előfordulása: csupán 43 százalék.
A felmérésből kitűnik, hogy a portugál, a belga, a német és a brit rajongók sírnak a legtöbbször: háromnegyedük vallotta be, hogy könnyezett már meccsen. Az európai rajongók kétharmadánál (66 százalék) fordult már elő, hogy megkönnyezték az eseményeket. A magyar drukkerek esetében pedig több mint 60 százalék állította, hogy tekintetét homályosították már el könnycseppek a mérkőzések egy-egy emlékezetes pillanatában.
A labdarúgás iránti lelkesesedés azonban a kontinens egészére jellemző: az egyes országok rajongóinak szinte mindegyike azt vallotta, hogy szokott nyilvánosan kiabálni és sikítani (95 százalék), valamint többségük (60 százalék) még azt is elárulta a kutatóknak, hogy időnként álmaik is a játék körül forognak.
A vizsgált európai országok sorrendje a futballrajongók érzelmességét tekintve a legszenvedélyesebbtől csökkenő sorrendben haladva: Svédország, Norvégia, Belgium, Anglia, Spanyolország, Csehország, Németország, Magyarország, Szlovákia, Hollandia, Svájc, Finnország, Franciaország, Dánia, Lengyelország, Olaszország és Portugália.
A felmérés külön érdekessége, hogy a spanyolok 72 százaléka, valamint a németek, britek, hollandok és norvégok kétharmada, de még minden negyedik olasz is inkább egy jó meccset választana egy romantikus együttlét helyett. Az európai drukkerek közül leginkább – a megkérdezettek kétharmada – a svédek és a belgák vallották, hogy a labdarúgás a legfontosabb dolog az életükben. Az összes megkérdezett rajongó csaknem fele (45 százalék) értett egyet velük. Meglepő módon éppen a temperamentumos olaszoknál volt a legkisebb (21 százalék) ez az arány.
A válaszokból kiderült továbbá, hogy a futballhoz kapcsolódó eseményeket a dánok (98 százalék), a csehek (96 százalék) és a németek (95 százalék) követik a legmegszállottabban (napi szinten az interneten, nyomtatott sajtóban vagy rádióban). A belga, finn és svéd rajongók egyharmada attól függően választja meg barátait, hogy azok melyik csapatnak szurkolnak. A babonákkal kapcsolatban a spanyolok külön kategóriát érdemelnének: a rajongók 69 százaléka állította azt, hogy ugyanazt a rituálét vagy rutint követi a meccsek előtt vagy után, míg az európai átlag csupán 40 százalék volt. A holland rajongók mindössze 27 százaléka tesz hasonlóképpen, ami a kontinensen a legalacsonyabb arány.
MTI
