A résztvevő csapatok edzői értékelték a Dunaferr-kupát, beszéltek a felkészülési fázisokról, a közeljövő feladatairól, valamint a célokról, tervekről is. Botos Ferenc nem kért időt, Szabó Gábor az elődöntőbe vágyik, Gyurkó Sándor liberót keres, Ruffing Péter legidősebb játékosa 23 éves!
Botos Ferenc, az Arbesbach edzője: – Az alapozás kellős közepén járunk, a csapatszerkezettel még nem is foglalkoztunk. Ez a torna remek alkalom volt a stabilitás, a labdabiztosság és a koncentráció felmérésére, tesztelésére. Három meccset játszottunk, de egyszer sem kértem időt, pedig kellett volna, de kíváncsi voltam, hogy mire képesek a srácok az alapjátékkal! Így is sikerült megoldani a nehéz helyzeteket, ráadásul mindenkinek játéklehetőséget tudtam adni. Ezt az alapjátékot kell fejleszteni, látványossá és eredményessé tenni. Nagyon fontos, hogy van két jó feladóm, akik között nem teszek különbséget. A felkészülési meccsek során Münchenben folytatjuk, hogy egy tizenkét-csapatos versenyen veszünk részt, majd két találkozón fogadjuk a Kométa-Kaposvárt, és valószínűleg a kecskeméti Hírös-kupán is elindulunk. Első bajnoki meccsünket szeptember utolsó hétvégéjén játsszuk. Célunk a legjobb hat közé kerülés, azt szerintem biztosan el tudjuk érni, de úgy vélem, hogy az elődöntőbe jutás sem lehetetlen!
Szabó Gábor, a Company Nyelviskola-Veszprémi RC játékos-edzője: – Már tavaly is hívtak Veszprémbe edzőnek, idén mindketten kerestük egymást, mert jó a viszonyom a klubvezetőkkel. Bejöttek az igazolási terveink, és szerencsére biztos anyagi hátterünk is van. Korábbi dunaújvárosi játékosokból kialakult egy erős mag a kereten belül, és örömteli, hogy a veszprémiekben is nagy a bizonyítási vágy! Lehet, hogy lesznek konfliktusok, de azt meg kell tanulni kezelni. Három részből áll a munkám: felügyelem az utánpótlás-képzést, valamint a felnőtt csapat edzője és játékos vagyok, de a Dunaferrnél is több feladatom volt. Nem szokatlan, de nem is jó, hogy több dologra kell figyelnem. Szerintem vagyok annyira rutinos, hogy megoldjam a helyzetet. Célunk a Kiemelt-csoportba való feljutás, az ötödik-hatodik hellyel elégedett lennék, de úgy érzem, hogy egy kis szerencsével az elődöntőbe kerülés sem lehetetlen! Az alapszakaszt szeretnénk megnyerni, és a rájátszásban olyan eredményt elérni, hogy kedvező pozícióból várhassuk a folytatást. A Kométa-Kaposvár mögött rendkívül kiegyensúlyozott a mezőny, színvonalas, szoros meccseket várok. Ezen kívül nagyon fontos célunk, hogy a kézilabda mögött a röplabdát is népszerűsítsük, ismertté tegyük Veszprémben. Hasznos volt a torna, bizonyította, hogy tudunk küzdeni egymásért, a lelkesedéssel, a hozzáállással elégedett vagyok. A szoros találkozókon persze előjöttek a hibáink is, ezek sajnos részben annak köszönhetők, hogy korlátozottak az edzéslehetőségeink, meg kell küzdenünk a teremért, mert a Táncsics Mihály Szakközépiskolában velünk szemben sajnos elsőbbséget élvez az MKB-Veszprém serdülő kézilabdacsapata. Minden kicsi siker egy lépés előre!
Gyurkó Sándor, a Kecskeméti RC edzője: – Augusztus negyedikén Dunavecsére mentünk edzőtáborozni a juniorcsapattal. Egy nappal később Dunszt Ferenc, Frici bácsi felhívott, és kérte, hogy Karagics Mátyás sajnálatos távozása után vállaljam el a felnőtt együttes edzői posztját. Ismertem az anyagi nehézségeket és játékoskeret változásait, egész éjszaka gondolkoztam, majd másnap igent mondtam. A következő két hétben Karagics Mátyás útmutatása alapján Frici bácsi irányította az edzéseket, én augusztus huszonötödikén vettem át a csapatot. Az alapozás közepén vagyunk, az a legfontosabb, hogy a rajtra összeérjünk! A tavalyi csapatból sokan távoztak, de van két rendkívül labdabiztos játékosunk, Csala Bernát és Bagics Balázs! Szeretném, hogy tudnánk még két röplabdázót igazolni, fontos, hogy legyen egy liberónk, hogy a centerek pihenhessenek, és kelljen a nyitásfogadással foglalkozniuk, valamint szükség van egy nyitásfogadó-ütőre is. A tornán az osztrákok elleni első szettel, és a második játszma elejével nem vagyok elégedett, a folytatásban ahhoz képest, hogy nincs liberónk, jól játszottunk. Hasznos, hogy két ötjátszmás meccsünk volt. A végére elfáradtak a srácok, de nem is nyaralni jöttünk! Bízom benne, hogy a nehézségeket át fogjuk vészelni. Hosszú évek óta hangoztatjuk, hogy Kecskeméten milyen remek az utánpótlás-nevelés, most a fiatalok segítségével kell eredményesnek lenni! A dobogó reális célkitűzésnek tűnik mindkét hazai sorozatban. Kiegyensúlyozott bajnokságra számítok, sok szoros meccsel!
Ruffing Péter, a Dunaferr SE edzője: – Ez a társaság három hete készül együtt, Herczeg Roland egy hete csatlakozott hozzánk, így igazi teszt-torna volt ez számunkra. Nagyon kíváncsi voltam, hogy a két feladó hogyan teljesít, hogyan irányítja a csapatot, Herczeg hogyan illeszkedik a csapatszerkezetbe, valamint Baróti Árpád képes lesz-e ellátni a feladóátló posztot. Tanulságos meccseken vagyunk túl, látjuk, miben kell fejlődnünk. Leginkább sáncban és nyitásfogadásban. Ez a keret így nem olyan, amilyet elképzeltem, szeretnék még igazolni. Erős torna volt, két hét múlva megyünk Székesfehérvárra, ott talán nem lesz ilyen a mezőny, és az elképzeléseinkből többet meg tudunk valósítani. Sok idő és rengeteg munka, valamint türelem kell a fiatal, átalakult csapatunknak, lépésről lépesére kell haladunk. Ha sikerül tovább erősödnünk, akkor a célunk egyértelműen a négy közé kerülés, de szerintem két közös év mindenképpen kell ahhoz, hogy igazán számolni lehessen velünk, hiszen a rutinos játékosaink, a vezéregyéniségeink távoztak, és most a 23 éves Lukács Attila a legfiatalabb!
Forrás: Rodics Dániel
