1984-ben debütált a Formula-1-ben, majd 1997-ben végett vetett versenyzői karrierjének. 13 évig tartó királykategóriás pályafutása során olyan csapatoknál versenyzett, mint a Ferrari vagy a Benetton. Gerhard Bergerről van szó, aki versenyzői karrierje befejeztével csak képletesen intett búcsút a sportnak, hiszen azóta is aktív részese a Száguldó Cirkusznak, csupán a ‘másik oldalon’…
-Az első nagydíjam hazai környezetben,1984-ben zajlott Zeltwegben. Óriási ugrás volt a Formula-2-ből a Formula-1-be kerülni és nagyon izgatott voltam. Emellett természetesen ideges is, hiszen nagy kihívást jelentett kipörgésgátló nélkül vezetni ezt a bámulatosan erőteljes autót. Se szervo, se automata-váltó, se gumimelegítő papucsok nem voltak. Hatalmas kihívás volt, az autót teljesen másképp kellett vezetni."
-Volt egy teszt, ami jól ment, s az, hogy Zeltweg a kedvenc pályám volt és osztrák voltam, mindenképp a javamra szolgált, az ATS engem ültetett autójába. Visszafogott első versenyem volt, de a rajtnak volt egy nagy pillanata. Tele üzemanyagtartállyal megdobott egy bukkanó, s az autó elindult oldalra. Sikerült megfognom, de aztán sebességváltó-probléma miatt kiestem. Az ATS mindig megette a fogaskerekeket…"
-Ami vicces a pályafutásomban, hogy első és utolsó Benettonos évemben is sikerült versenyt nyernem, 11 év különbséggel. Az első győzelem nagyon váratlan volt. Más abroncsokra váltottam a rajtrácson és helyesen döntöttem. Ha ma nyernék, három napi tivornyázás következne. De akkor csupán néhány sört gurítottam le a szerelőimmel. Nem voltam egy nagy ünneplő. Amúgy is sokat utaztam, bár általában üzleti dolgok miatt. Emlékszem a napra, amikor Keke Rosberg azt mondta nekem: -Örülj, Gerhard, mert az ilyen napok, mint ez, nem jönnek el gyakran." Most már tudom, mire gondolt."
-A legutolsó győzelmem még ennél is váratlanabbul ért. Minden ellenem dolgozott. Édesapám akkoriban halt meg egy repülőgép-balesetben, három verseny erejéig pedig egy légúti fertőzés miatt kórházba kerültem. Még mindig antibiotikumokon éltem, fizikailag teljesen meggyötörve, lelkileg megsemmisülve. Ráadásul komoly harcban álltam Flavio Briatoreval és Hockenheimben egy sajtótájékoztató keretein belül bejelentettem visszavonulási szándékomat. Az emberek azt gondolták, elveszett a motivációm. Meg kellett mutatnom nekik, hogy nem haltam meg, szóval azon a hétvégén megszereztem az első rajtkockát, a leggyorsabb kört és a futamgyőzelmet is. Nagyon felemelő dolog volt."
-1997 végére kiégtem. Nem tudtam a legjobbat nyújtani és kifogásoltam mindent. Emellett a csapat hanyatlásnak indult, miután Michael Schumacher sok embert magával vitt a Ferrarihoz. Szóval nincsenek kellemes emlékeim erről az időszakról."
-Jerezben futottam az utolsó versenyemet, ahol negyedik lettem. Noha érzelmes embernek tartom magam, nem ünnepeltem és nem néztem hátra. Tudtam, hogy jó döntést hozok. Valójában ez volt az egyetlen helyes megoldás. Csak levettem a sisakomat, kisétáltam a paddockból és elhajtottam. De nem búcsúztam el, mert tudtam, hogy hamarosan ismét látok mindenkit, új állásomnak köszönhetően a BMW-nél. Néhány nappal később leültem Münchenben az íróasztalomhoz."
www.formula.hu
Szerző: Godina Zsolt
