Újra magyar pályán láthatjuk Hetei Zoltán és Kovács Zoltán, akik rendszerint az osztrák bajnokságban indulnak Citroën Saxo VTS-ükkel. Most azonban kivételt tesznek, és hogy a páros az év végére tervezett autóváltás előtt még jobban összeszokjon, rajthoz állnak a Veszprém Ralin is.
,,A következő versenyünk a Bohemia Rali lett volna a Trabanttal, de visszavontuk a nevezésünket és helyette a Veszprém Ralin indulunk, itthon” – mondta Hetei Zoltán. ,,Kovács Zoli új navigátorom és szeretnénk vele összeszokni, hogy ha az év végén sikerülne Peugeot 208 R2-re váltanunk, akkor ezzel már nem legyen problémánk.”
A párosnak eddig izgalmasan alakult az idei két osztrák rali bajnoki futama, még akkor is, ha nem is pontosan ilyen izgalmakra vágytak. Az első versenyükön, a Wechselland Ralin, még ez első gyorsasági szakasz előtt kiugrott eléjük egy traktor. Az ütközésben a Citroën Saxo VTS orra annyira megsérült, hogy nem is tudták folytatni a versenyt. A második futamuk, a Schneebergland Rali volt, amelyen futómű sérülés miatt estek ki, pont a gigászi 36 km-es szakasz előtt.
,,Az első versenyünk tényleg nagyon rövidre sikeredett. Gyakorlatilag lejöttünk a dobogóról, elindultunk az első gyorsaságira és még etapon megállított minket a traktor. Elismerte a hibáját, de ezzel nem tudtunk mit csinálni, annyira összetört az eleje, hogy nem tudtuk folytatni a versenyt.”
Idei második osztrák bajnoki futamuk, a Schneebergland Rali eddig az igen csak autógyilkos pályáiról volt híres, bár ezúttal a mezőnyt megtizedelő gyorsasági nem szerepelt a programban.
,,Tavaly ez a verseny volt a legdurvább az osztrák bajnokságban. Volt egy gyorsasági szakasz amin, ha jól emlékszem 64 indultunk el és harmincan értünk célba. Ne ezt az idén kivették. A pályák minősége így javult valamit, de még mindig sokkal keményebb, mint egy veszprémi lőtér.
Az első körben egy ugrató után sikerült úgy orra esnünk, hogy a kartervédő felütötte a váltót és váltót tartó három csavarból kettőt elnyírt. Egy csavar és a bowden tartotta a váltót, így sikerült kivánszorognunk a pályáról. Szerencsére pont egy egyórás szerviz következett és negyven perc alatt megjavították a srácok a váltót, így folytathattuk a versenyt. Az első nap emiatt eléggé visszaestünk, de gondoltuk, hogy másnap belehúzunk.
Ez nem sikerült, mert a második napi első gyorsaságin, ahogy az aszfaltról ráfordultunk a murvára, odacsaptuk a hátulját. A gyorsaságiról még kijöttünk, de annyira lógott a futóművünk, hogy nem mertünk nekivágni vele a 36 km-es gyorsaságinak. Pedig még soha sem mentem ilyen hosszú pályán.”
