A mai modern Forma-1-ben a PR szakemberek mindent kontrollálnak, amit csak lehet, függetlenül attól, hogy az illető versenyző a csúcson van, vagy éppenséggel kiesett az első kanyarban. A nap végén azonban mindent elárul a testbeszéd.
Amikor Lewis Hamiltont a verseny után megrohamozták a sajtó munkatársai, szemmel látható volt, hogy sehol sincs már az előző napi jókedv. A brit pilóta gyönyörű kört ment szombaton, viselkedéséből és teljesítményéből úgy látszott, hogy eltemette tavalyi démonait. De abban a pillanatban, hogy csapattársa megelőzte, rögtön az első kanyarban, Hamilton szenvedni kezdett, és mindez még nem volt elég: kettős megaláztatást kellett elviselnie, hiszen végül Vettel is megelőzte – igaz, teljes mértékben a német kezére játszott a biztonsági autó feltűnése, különben nem sok esélye lett volna. Persze a pontokat nem a feltételesen kezdődő mondatokra osztják, úgyhogy sovány vigasz ez Hamiltonnak.
Bármi is az igazság a McLaren háza táján, a felől semmi kétség, hogy Hamilton már bebeszélte magának, hogy Button a favorit a csapat számára, annak ellenére, hogy a McLaren mindig is büszke volt rá, hogy pilótáik nincsenek megszámozva – azaz hogy mindenki egyenlő esélyekkel és feltételekkel indul, a garázsokon belül nincs jobbik csapat és nem akadályozzák az információáramlást sem.
A Forma-1-ben az érzelmi stabilitás egy nagyon fontos tényező, és Hamilton 2012-ben máris ismét hátrányba került. es ha hozzátesszük, hogy az elmúlt hat évből ötben az nyerte meg a bajnokságot, aki az év eleji Ausztrál Nagydíjat, könnyű belátni, miért nem volt őszinte Hamilton mosolya a futam után.
