A KSI szakvezetőjének gondoltai az Ob I-es tagság kiharcolása után.
Fotó: KSI se Vízilabda / facebook
Mint ismeretes, a KSI a Nagykanizsa ellen összesítésben egyetlen góllal harcolta ki az OB I-ben való szereplést. A KSI vezetőedzője, Horváth János így köszönte meg a feljutást facebook oldalán.
Köszönet féleség 3.0….
Harmadszor jutottunk fel a vízilabdasport csúcskategóriájába. Az első kirándulás négy évig tartott, a második rövidebb volt. Most sem kergetünk hiú ábrándokat, de azt ígérhetem, hogy mindíg úgy fogunk bemenni a vízbe, hogy győzni szeretnénk. Tegnap a feljutás után azt kértem a csapatomtól, hogy az elkövetkező év 30 valahány meccsének minden pillanatát próbáljuk kiélvezni. Nyilván a többség nincs tisztában azzal, hogy milyen lökést tud adni egy ilyen OB/I-es év egy fiatal játékos pályafutásának. Minden héten a legjobbak ellen, minden nap érezni, hogy miben, mennyit kell fejlődnünk, hogy a példaképek szintjére jussunk! Tehetségekben pedíg nincs hiány! Biztos vagyok benne, hogy a jövő évi KSI-ből a túlnyomó többség méltó utódja lesz az előttük felnövő generációnak.
Ilyenkor természetesen meg KELL köszönnöm a mögöttem álló team-nek a KSI CSALÁD-nak a segítségét! Ez mindíg csapatmunka! Az egyesületnek – Zsoldos Peti, Tóth Zoli, Szilasi Ági, Juhász Attila – , a szakosztálynak -Csucsunak, hogy mindenben támogat, Ildinek,Krisztinek, Áronnak, Ancsának,Kevinnek, Rozinak, Lajos bácsinak,Zsombornak,Dodinak, Szacsának, Andinak, Matyinak, Imrének, Zolinak, Daninak és nem utolsó sorban Keszegnek- tehát a kollégáimnak . Köszönöm az orvosi team-ünknek Hangody Professzor úrnak, Hangody Lászlónak és Vásárhelyi Gábornak, hogy ellátják ,,sebeinket”!
Nagy -nagy köszönet illeti a SZÜLŐKET a sok-sok áldozatért és nem utolsó sorban a JÁTÉKOSAIMAT a CSAPATOMAT, hogy a dolgos hétköznapokon mindent megtesznek a fejlődésükért.
A KSI egy utánpólásnevelő bázis! Minden év végén a leggyönyörűbb és a leszörnyűbb feladat elengedni a kiöregedőket. Minden év végén ,,belehalok” egy kicsit. Az idén különösen nehéz a helyzetem, mert Bóbita (Bóbis Botond), Smöci (Schölcz Norman), Bakter (Grieszbacher Márk), Kutyus (Vékony Ákos) és Gili (Tóth-Gili Tamás) nagyon a szívemhez nőttek. Közülük négyen a válogatottban is a játékosaim voltak, szinte több időt töltöttünk együtt, mint a családunkkal!Nyilván kialakultak emberi kapcsolatok, melyek egy életre szólnak. Remélem ők tudják, hogy bármi is történik velük elkövetkező életükben öröm-bánat, ide bármikor vissza jöhetnek, rám, ránk a KSI edzőkre mindíg számíthatnak… Azt hiszem ez picit szentimentálisra sikerült….
KÖSZÖNÖK mindent Mestinek (Mohácsi Attila) aki már nincs közöttünk! Egy igazi példakép volt!
Az utóbbi évben nagy veszteségeket szenvedett a vízilabda sport, remek emberek távoztak, már az égi medencében lövik a gólokat. Ezen veszteségek nagy része a KSI családhoz kötödőtt, Mesti, Pista bácsi, Zoli bácsi, Laci bácsi, Balázs és Tibi nem csak kiváló sportolók, hanem remek emberek is voltak! Értük is próbálunk játszani az elkövetkező esztendőben!
Köszönöm a családomnak a sok lemondást!
Utoljára de nem utolsó sorban KÖSZÖNÖM Pista bácsinak, Dr. Szivós Istvánnak, aki az egyik legmeghatározóbb ember az életemben. Köszönöm, hogy bízott bennem, hogy támogatott, hogy volt nekünk! Az ő eltávozását talán soha nem tudom kiheverni… Tegnap az utoló meccs előtt jöttünk le a KSI toronyból a mérkőzésre, mikor is Székely Bulcsú szakosztályvezető Pista bácsi utódja, csak annyit mondott ,, Janikám ha nem tudsz valamit csak nézz rá a képre (Pista bácsi fotója kint van a trófeák között) és mindent tudni fogsz… Ámen!
Hajrá KSI!
Tisztelettel: Horváth János a KSI vezetőedzője