Véget ért a birkózók kvalifikációs versenysorozata, a nemzetközi szövetség hamarosan közzéteszi a 338 kvóta megoszlását. Ebből következtetéseket lehetne levonni az erőviszonyokról. De nem érdemes.
Az olimpiai kvalifikációs rendszer tudatosan torz: pozitív diszkriminációt alkalmaz, ami például 14 egyiptomi kvótában tükröződik vissza. Mi az azonos esélyekkel pályázó európai országokhoz mértük a magyar birkózás teljesítményét: a nagyszerű nyolcadik helyet foglaljuk el a kontinensen.
Európa birkózói 230 kvótát szerezhettek meg az összesen 338-ból, hiszen három kontinentális (amerikai, ázsiai és a közös afrikai-óceániai) kvalifikációs versenyből természetszerűleg kimaradtak.
A FILA pozitív diszkriminációt alkalmaz, vagyis az egyes földrészek a saját versenyükön azonos számú kvótáért küzdhetnek, ami nem tükrözi a kontinensek közötti valós erőviszonyokat. Ennek is szerepe volt abban, hogy például az Egyesült Államok birkózói 16 olimpiai helyhez jutottak, éppen annyihoz, mint az oroszok, holott a két ország világbajnoki eredményeit szinte össze sem lehet hasonlítani. Nem is szólva a 14 egyiptomiról, amellyel olyan – „csak” 13-ig jutott – európai birkózóhatalmakat előznek meg, mint Azerbajdzsán, Grúzia, Törökország és Ukrajna.
Ezzel azonban nincs semmi baj, mi több: bölcs döntés, hiszen a világ legtöbb országába elsősorban az olimpia viszi el a birkózást, az aktiválja a több mint 160 tagországban a sportág erkölcsi és anyagi hátterét. Ráadásul döntő szempont a sportágak megítélésében, hogy hány földrész hány országát mozgósította a soron következő ötkarikás világesemény, és hányan jutnak el oda.
Európa versenyzői a lehetséges 230 olimpiai helyből 147-et (63.9 %) szereztek meg. A 147-ből 81 (55.1%) jutott tíz európai szovjet utódállamba, a többi pedig 19 más országba. Azok közül öt sorolható az exek mögötti elitbe: Törökország, Bulgária, Franciaország és Svédország mellett Magyarország.
A kötöttfogásban csak a törökök, a szabadban a grúzok és az oroszok, a női szakágban pedig az ukránok szerepelnek teljes csapattal Londonban.
A legeredményesebb és a „legdemoktratikusabb” fogásnem ezúttal is a kötöttfogás volt: a 72 kvóta 25 országba jutott. Hasonlót produkált a női birkózás is: 25 kvóta – 15 ország, míg a szabadfogásban 50 kvótát szerzett meg ugyanannyi, vagyis 15 ország.
A magyarok a hét kvótájukkal – az örményekkel holtversenyben – a nyolcadik helyet foglalják el Európában. A kötöttben öt, a szabadfogásban nyolc, a női birkózásban hat ország szerzett a mienknél több olimpiai helyet.
Előzetesen a szövetség elnökségének legutóbbi ülése fogalmazta meg a sportág konszenzusos, általános várakozását. Dr. Hegedüs Csaba elnök a névsorral is előrukkolt: a Sastin Marianna, Módos Péter és Deák-Bárdos Mihály által már a tavalyi vébén megszerzett három kvóta mellé további ötöt várt biztosan, a kötöttfogásban Lőrincz Tamástól, Bácsi Pétertől, Kiss Balázstól, a szabadfogásban pedig Hatos Gábortól és Ligeti Dánieltől. es persze reménykedett két-három meglepetésben is.
Egyedül a világbajnok Kiss Balázsnak nem sikerült hoznia a „kötelezőt”, mert még a legendásan nagy edzésmennyiségével sem tudta pótolni az eltiltása miatt kihagyott évet, majd a visszatérése után szerzett bordatörés okozta, több hónapos kényszerpihenőt. Kétszer is eljutott a küszöbig, de hiányzott az a többlet, amellyel azt át tudta volna lépni.
A rettenetesen erős mezőnyben és a szinte mindig hihetetlenül nehéz sorsolás ellenére sok biztató kísérletet tapasztalhattunk a többiektől. Kozák István a kötöttfogású 60 kg egyik meghatározó alakjává nőtte ki magát. Jól teljesített a szabadfogásban Wöller Gergő, Kiss Gergely és a súlyos térdsérülésből csak a második versenyre visszatérő Veréb István. A nők közül Helsinkiben Barka Emesének volt két remek meccse, Godó Kitti pedig eljutott a kvóta közelébe. Külön érdemes szólni Dénes Mercédeszről, a magyar női birkózás első aranyérmeséről, aki 18 évesen két kvalifikációs versenyen is értékes győzelemmel kezdett, majd mindkétszer éppen az ötszörös Eb-ezüstérmes, rutinos és nagyon erős, román Estera Dobréval hozta össze a sors.
Az már most látható, hogy a jövő évi budapesti világbajnokságot nagyon erős válogatottal várjuk. A kvalifikációs sorozat szereplői mellett ugyanis több súlycsoportban kopogtatnak reményteljes fiatalok, akik az előttünk álló több mint egy évben a legjobbak közé tornázhatják magukat.
Európa kvótarangsora
Kötöttfogás 25 ország, 72 kvóta
1. hely 7 kvóta – Törökország
2-3. hely 6 kvóta – Grúzia, Oroszország
4-5. hely 5 kvóta – Azerbajdzsán, Fehéroroszország
6-10. hely 4 kvóta – Bulgária, Franciaország, Magyarország, Örményország, Ukrajna
11. hely 3 kvóta – Svédország
12-17. hely 2 kvóta – Dánia, esztország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia
18-25. hely 1 kvóta – Ausztria, Csehország, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Svájc, Szerbia
Szabadfogás 15 ország, 50 kvóta
1-2. hely 7 kvóta – Grúzia, Oroszország
3. hely 6 kvóta – Azerbajdzsán
4-5. hely 5 kvóta – Törökország, Ukrajna
6-7. hely 4 kvóta – Bulgária, Fehéroroszország
8. hely 3 kvóta – Örményország
9-10. hely 2 kvóta – Magyarország, Németország
11-15. hely 1 kvóta – Franciaország, Görögország, Lettország, Moldova, Románia
Női birkózás 15 ország, 25 kvóta
1. hely 4 kvóta – Ukrajna
2-3. hely 3 kvóta – Oroszország, Svédország
4-6. hely 2 kvóta – Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Lengyelország
7-15. hely 1 kvóta – Bulgária, Franciaország, Görögország, Lettország, Magyarország, Moldova, Németország, Spanyolország, Törökország
Az összes európai kvóta megoszlása 29 ország, 147 kvóta
1. hely 16 kvóta – Oroszország
2-5. hely 13 kvóta – Azerbajdzsán, Grúzia, Törökország, Ukrajna
6. hely 11 kvóta – Fehéroroszország
7. hely 9 kvóta – Bulgária
8-9. hely 7 kvóta – Magyarország, Örményország
10-11. hely 6 kvóta – Franciaország, Svédország
12-13. hely 4 kvóta – Lengyelország, Németország
14-22. hely 2 kvóta – Dánia, esztország, Finnország, Görögország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Moldova, Románia
23-29. hely 1 kvóta – Ausztria, Csehország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Szerbia
(Forrás: birkózó szövetség)
