A Magyar Snapszer Szövetség június 23-án és 24-én országszerte kilenc helyszínen rendez egyszerre selejtezőt az I. Nemzeti Snapszer Bajnokságra; a megyei versenyeken legjobban teljesítő négy játékos nyer kvalifikációt az október 20-i budapesti döntőre.
Március óta javában folynak az országos és a határon túli selejtezők, azonban a SzuperSnapszer hétvégén egyszerre kilenc településen mérkőzhetnek meg egymással a legjobb kártyások. A versenysorozat elsődleges célja, hogy megtalálják az ország legjobb snapszeresét, továbbá a snapszerszövetség szeretné népszerűbbé tenni az egyik legrégebbi, hagyományos, közösségformáló és családi társasjátékát, a magyar kártyát. A verseny győztese a bajnoki cím mellett 10 millió forint összértékű nyereményben részesül – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A selejtezők nemcsak Magyarország területén, hanem a határon túl Burgenlandtól a Felvidéken át egészen Erdélyig folynak.
Tekintettel arra, hogy az ország egyes részein és a határokon túl is más-más szabályok szerint játsszák a snapszert, a szervezők egy 33 illetve 66 pontos egységesített szabályrendszert hoztak létre, így jobban ki lehet zárni a szerencse lehetőségét – fejtette ki Táncsics Péter, a snapszerszövetség elnöke az MTI-nek.
„A szövetség hosszú távú célja, hogy elősegítsük a snapszer szervezett keretek között való művelését és népszerűsítsük a játékot” – tette hozzá. Az elnök elmondása szerint az eddigi tapasztalatok alapján várakozásainknak megfelelően alakul az érdeklődés a program iránt, a selejtezőkre átlagosan 50-60 versenyző nevez, azonban olyan is előfordult már, hogy száznál több játékos gyűlt össze egy helyszínen.
„Az egyik legnagyobb meglepetés, hogy nagyon sok fiatal és kifejezetten sok hölgy ül le a játékasztalokhoz és mind nagyon jó eredményeket érnek el” – részletezte Táncsics Péter.
Nevezési feltételekről, a pontos szabályokról, helyszínekről és időpontokról a snapszerszövetség weboldalán (www.snapszer.hu) tájékozódhatnak az érdeklődők.
A játék népszerűsítése mellett a szövetség a magyar kártyát, mint játékeszközt is népszerűsíteni kívánja.
Széles körben elterjedt az a teória, hogy a magyar kártyának semmi köze a magyarsághoz. A kártyát egyedi képek illusztrálják, amelyek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előtt születtek, az európai forradalmi mozgalmak ébredésekor.
Sokáig úgy hitték, hogy a kártyacsomag a bécsi Ferdinand Piatnik kártyafestő műhelyének alkotása, ám 1973-ben egy angol gyűjtőnél megtalálták a széria ősdarabját, amelyen egyértelműen látszott az eredeti készítő, Schneider József pesti kártyafestő mester neve.
Schneider egy svájci dráma szereplőit festette a kártya lapjaira. A mester nem festhetett akkoriban magyar történelmi személyiségeket, vagy a szabadságharccal összefüggő alakokat, hiszen a korabeli erős cenzúra nem engedte volna forgalmazni a kártyákat.
erdekesség, hogy bár a lapokon szereplő karakterek svájciak, Svájcban a magyar kártya nagyrészt ismeretlen.
