A koronavírus-járvány korlátozásainak enyhítését követően három spanyolországi 1.1-es egynapossal indultak újra a női kerékpáros versenyek, ahol Vas Kata Blanka (Doltcini-Van Eyck Sport) kiválóan szerepelve 8 UCI világranglista pontot szerzett.
Július 23-án az Emakumeen Nafarroako Klasikoa 1.1-es besorolású viadal volt az első UCI kategóriás női verseny a március 3-i belga Le Samyn des Dames óta, melyet követően a koronavírus-járvány miatt a hölgyek versenynaptára is jelentős változásokon esett át.
A viadal Pamplona és Lekunberri között zajlott bő 118 kilométeren, két második és két első kategóriás emelkedővel, könnyűnek semmiféleképpen sem nevezhető útvonalon. A pálya nehézsége olyannyira megrostálta a mezőnyt, hogy végül mindössze harmincöt kerekes jutott el a célvonalig, közte Vas Kata Blanka is, aki a 31. helyen zárt. A győzelmet a papírformának megfelelően a világbajnok Annemiek van Vleuten (Mitchelton-Scott) szerezte meg.
„A rajt után alig három kilométerrel leesett a láncom, szerencsére azonban nem szakadtam le, mivel Lucinda Brand megtolt, így vissza tudtam azt rakni – emlékszik vissza Blanka a történtekre. – Az első hegy előtt aztán elestem, de a kocsisoron sikerült még az emelkedő kezdete előtt visszaérnem. A hegytetőre felértem a legelejével, a mezőny addigra szét is szakadt. A következő fordulatként a hátsó váltom ment tönkre, így kerékpárt kellett cserélnem, viszont a keskeny úton a csapatautónk elég nehezen jutott előre. A bringacsere után egy kicsit megültem a csoport végén, onnan páran le is szakadtunk, így zártam a harmincegyedik helyen.”
Másnap a Clasica Femenina Navarra 1.1-es verseny során a Pamplona környéki 122,9 kilométer is komoly nehézségek elé állította a karavánt, bár inkább hasonlított a penzum egy belga egynaposhoz. Annemiek van Vleuten (Mitchelton-Scott) ezúttal is magabiztosan győzött, miközben Blanka az előkelő tizenötödik helyen végzett, ezzel 5 UCI világranglista pontot szerezve. A magyar kerekes olyan nevek előtt ért célba, mint az ausztrál bajnok Amanda Spratt (Mitchelton-Scott) vagy a 2018-as világbajnok Anna van der Breggen (Boels-Dolmans). Legutóbb .1-es kategóriás versenyen Király Mónika tudott UCI pontokat gyűjteni, még 2017-ben a Giro dell’Emilia egynaposán.
„Szerencsére ezúttal elkerültek a technikai problémák, így folyamatosan elől tudtam helyezkedni – mondta a magyar kerekes erről a versenyről. – Habár nem voltak olyan nagy hegyek, mint az első viadalon, de a sok kis emelkedő nagyon nehézzé tette a napot. Van Vleuten és Elisa Longo Borghini kettőse lépett el a végén, így az én szűk húszfős csoportom már csak a harmadik helyért harcolhatott. Mivel nem vagyok egy sprinter alkat, így tizenötödik lettem.”
Egy nap pihenőt követően július 26-án a Durango-Durango Emakumeen Saria 1.1 versennyel zárult a széria. A Durango környéki 113 kilométeres pálya végén két emelkedő hivatott döntetni a győztes kilétéről. Annemiek van Vleuten (Mitchelton-Scott) ezt a viadalt is megnyerte, míg a magyar kiválóság a 23. helyen zárt, ezzel újabb 3 UCI pontot gyűjtve.
„Az utolsó viadalon már egy kicsit fáradtabbnak éreztem magam, bár ez a verseny nem volt olyan nehéz, mint a másik kettő, ellenben a végén a két emelkedő azért tartogatott helyenként húsz százalékos részeket is – ecsetelte a Durango-Durango koreográfiáját Blanka. – A cél előtti emelkedő elején szakadtam le az élcsoportról, így az utolsó tizenöt kilométert már egyedül tettem meg, mindezek ellenére elégedett vagyok, mivel újabb UCI pontokat sikerült szereznem.”
Vas Kata Blanka versenyprogramja egy hegyikerékpáros viadallal folytatódik, de az előzetes tervekkel ellentétben szóba került az országúti Európa-bajnokság is, hisz ezt a formát tartva, a dimbes-dombos Plouay-i pálya ugyancsak kedvezhet neki.
„Hihetetlen érzés volt egy ilyen erősségű mezőnyben versenyezni, de az még jobb, hogy tudtam is velük tartani a tempót – összegezte a cyclo-crossban és hegyikerékpározásban is jeleskedő versenyző. – Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszakban sokat fejlődtem, de látom, hogy még mindig bőven van hová előrelépnem.”
