Az amerikai BMX-sport első olimpiai bajnoka, Connor Fields Rió után Tokióban is megkaparintaná az aranyérmet. Gyermekkora óta tudatosan készült profi karrierjére, és már többször is felállt a padlóról.
A tokiói olimpia közeledtével cikksorozatot indítottunk, amelyben megismerkedhetünk a hazai és nemzetközi kerékpársport egy-egy kiemelkedő alakjával, aki aranyérem-esélyesként utazik az ötkarikás játékokra. A sorozat első fejezetében a szabad stílusú BMX park megszállott zsenijéről, az ausztrál Logan Martinról írtunk, majd az amerikai Hannah Robertsről, aki szintén e szakág jeles képviselője. A sorozat legújabb részében a BMX crossban versenyző amerikai Connor Fieldsszel ismerkedhetünk meg.
A 2016-os Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékokon a férfi BMX crossban (terep) olimpiai bajnoki címet szerző egyesült államokbeli Connor Fieldsnek alaposan fel kell kötnie a gatyáját, ha meg akarja védeni címét Tokióban. Többen is le akarják taszítani a trónról, közöttük a holland Niek Kimmann és Twan van Gendt, a francia Joris Daudet vagy kolumbiai Carlos Ramírez.
Van miért izgulnia az amerikaiak 28 éves kiválóságának, akinek hajszálon múlott a sikere a riói döntőben. Persze egy BMX-finálé már csak ilyen: alig több mint fél perc alatt dől el az elsőség, és nyolc, jóformán egyforma képességű bringás teker, mint az őrült.
„Rendkívül agresszív bringás, keményen pumpál, és rángatja a kerékpárt, amikor ugrat, ezzel ellentétben legnagyobb kihívója, a francia Joris Daudet, aki az Egyesült Államokban él és versenyez, sokkal kifinomultabb versenyző – figyelmeztet Vincze Gergely, a honi szövetség szakágvezetője. – A holland Kimmann is elképesztően erős, már a második olimpiájára készül, és vélhetően ezúttal nem izgulja el a versenyt. Számolnunk kell a franciákkal, a britekkel és az ausztrálokkal is. Sokat nyom majd a latban, hogy ki milyen formában érkezik az olimpiára, és az sem mindegy, ki mellé áll a szerencse. Ne felejtsük, Joris Daudet kétezertizenegyben szinte mindent megnyert, amit csak lehetett, egy évvel később az olimpián azonban a középdöntőben óriásit bukott, és kiesett.”
(Photo by Carl DE SOUZA / AFP)
Fields már hétéves korában BMX-versenyen indult, miután édesanyja egy a Los Angeles-i otthonuktól nem messze eső bringaboltban kifüggesztett hirdetésre lett figyelmes, amelyben a helyi klub gyerekeket toborzott. Szülei heti négy alkalommal vitték edzésre, és annyira lelkesek voltak, hogy ha kellett, öt órát is vezettek, hogy gyerekük elindulhasson egy-egy versenyen.
„A kezdetektől fogva nagyon tudatosan készültem hivatásos karrieremre – emlékszik vissza az amerikai kerékpársort olimpiai történetének első BMX cross bajnoka. – Gyerekkoromban listát vezettem, kik a jó fej versenytársaim, és kik nem. Egyszerűen tudni akartam, hogyan viszonyuljak hozzájuk, ha majd sportpályafutásom során találkozom velük. Csodáltam a menő profikat, akikkel számos közös kép készült. Még ma is melegség önti el a szívemet, amikor ezeket a fotókat nézegetem. Felnőtt profi versenyzőként hozzám is odajönnek a gyerekek egy-egy kép kedvéért, és ilyenkor mindig eszembe jut gyermekkori önmagam.”
(A teljes írás a „csupasport.hu” oldalin olvasható.)
