Pályafutása 13. klubjához írt alá Futács Márkó október közepén, majd a Tabor Sezena ellen győztes góllal mutatkozott be az Olimpija Ljubljanában. Úgy érzi, a szlovénoknál újra formába lendülhet, és bajnok lenne a csapattal. A 31 éves, 3-szoros magyar válogatott csatár egy helyi lapnak adott interjút, ebből idézünk az alábbiakban.
– Eredetileg Magyarország keleti felére akartam igazolni, de a járvány után most kevesebb pénz van arrafelé. Visszautasítottam néhány ajánlatot, még Magyarországról is. Családom van, ezt figyelembe kell vennem a döntéseknél. Egy kicsit kivártam, a másodosztályban edzettem a barátaimmal, egyénileg is keményen dolgoztam, de aztán azt mondtam magamnak, újra játszani kell. Nem mindegy, hogy hol. Kaptam egy telefonhívást az Olimpijától, és igent mondtam. Jó érzés itt lenni – kezdte a nogomania.com szlovén sportoldalnak adott interjúját Futács Márkó, akinek az elmondása szerint a szlovén együttesnek nem volt meggyőznie őt arról, hogy náluk folytassa a pályafutását. – Egy nagy klubról van szó, amelyik a bajnoki címért küzd. Szerintem jó döntést hoztam, ahol újra formába lendülhetek, és még mindig közel van Budapesthez. Igazából engem csak a sportszakmai oldala érdekelt. A pénzügyi része nem volt annyira fontos. Új tulajdonos érkezett, stabil projektet vázoltak fel nekem. Soha nem voltam bajnok, elérkezett az ideje, hogy ez megváltozzon.
Futács légiósként szerepelt a horvát Hajduk Split, a török Mersin, az angol Leicester City, Blackpool, Portsmouth, valamint a német Werder Bremen és Ingolstadt színeiben is. A beszélgetés során elmondta azt is, miért nem sikerült megragadnia Angliában a “sajátos testfelépítésével”.
– Életem legjobb döntése egyértelműen az volt, hogy 16 évesen a Nancyhoz igazoltam. Ott törődnek veled, de nem csak a futball szempontjából. Aztán a Werder Bremenben nagyon jól éreztem magam, azonban a csapat erős volt akkoriban, mi fiatalok nem kaptunk lehetőséget. A legszebb éveimet Angliában, a Portsmouthban töltöttem. A Leicester Cityben Jamie Vardyval, David Nugenttel és Jesse Lingarddal egy csapatban játszottam. Most már tudom, mentálisan erősnek kell lenned, ha sikeres akarsz lenni Angliában. Ha egyedül vagy és nem játszol, nehéz lesz. Nem könnyű ott élni. Tisztában vagyok azzal, hogy türelmesebbnek kellett volna lennem, ahogy a Werderben is. Abban az időben nagyon sietősre vettem a figurát. Úgy érzem, játszani akarok és egyszerre sikereket elérni.
A rutinos támadó két évet töltött Horvátországban, ahol az egyik, ha nem a legjobb idénye a 2016/17-es volt, hiszen a Hajduk Splitben 18 találattal a horvát élvonalbeli bajnokság (1. HNL) gólirálya volt. 2018 áprilisában Dinamo Zagreb elleni 2-1-es vereséget követően a klub szurkolói ót és több csapattársát is bántalmazták, a magyar csatárt a Torcida Split egyik tagja megütötte. Ugyanez év augusztusában szerződést bontott, és távozott a splitiektől.
– A Hajduk Splitben egy térdsérülés vetett véget az ottani karrieremnek, ez volt az első komolyabb sérülésem. Volt időm arra, hogy komolyan átgondoljam a dolgokat. Az akkori sportigazgató, Mario Branco hitt bennem. Végig türelmesek voltak velem, nem a szurkolók, hanem a klub. Kezdetben azt mondtam magamnak, soha nem akarom elhagyni Splitet.
Ha akkoriban valaki tízéves szerződést adott volna nekem, habozás nélkül aláírtam volna.
Boldog voltam, a szurkolók nagyon sokat adtak nekem. Kevés játékos mondhatja el magáról, hogy átélte azt, amit én ott. Viszont nehéz ott játszani, rendkívül nagy a nyomás. A Hajduk Split régóta szeretné megnyerni a bajnokságot és maradandót alkotni Európában – mondta Futács, aki a folytatásban az őt ért szurkolói támadásra a követkeképpen emlékezett vissza.
– Ez volt a legrosszabb dolog a pályafutásomban. Szörnyű volt az a nap. Ennek nem kellett volna megtörténnie, a meccs utáni napon történt. El kellett mennem legfőképpen magam, és mindenekelőtt a családom miatt. A szurkolók sokat jelentenek nekem, így ez az esemény sokkoló volt. Minden megváltozott a klubnál. Az akkori sportigazgató távozott, az edzővel való kapcsolatom azóta kihűlt, ez is tetézte a bajt.
Állítása szerint nem érdekelte, hogy hosszabb távon Magyarországon maradjon.
– Zavart az a hozzáállás, ahogy Magyarországon viszonyultak hozzám. Külföldön mindig jobban megbecsültek. Nem tudom, miért nem fejlesztettük tovább magyar labdarúgás gazdag örökségét. Azt mondanám, nálunk ez inkább mentalitás kérdése. Elég sok csapat küzd most az első helyért. A bajnokság színvonala egyre jobban növekszik, a stadionok gyönyörűek, a kluboknak sok pénzük van. Jó minőségű, külföldi játékosok is jönnek Magyarországra. Legtöbbször külföldön építettem a karrieremet, ezért másképp gondolkodok.
Nem tetszik, hogy Magyarországon jobban tisztelik a külföldieket, mint a hazai játékosokat.
Végül az egyéni és a csapatszintű céljairól is beszélt.
– Még soha nem jártam Ljubljanában. Szlovénia egy gyönyörű város. Szeretek sétálni, itt erre rengeteg lehetőség van. A futball tölti ki a napom nagy részét, de pihenni is kell, ezért szeretek sokat sétálni. Még meg kell ismernem a szlovén futballt, de az első benyomásaim pozitívak. Bajnokok akarunk lenni. Nem kell félnünk senkitől. Gólokat akarok lőni, ezért igazoltam ide. Örülök a jó kezdésnek, nyertünk és gólt is szereztem. Nem félek a nyomástól, épp ellenkezőleg, szeretem. Futballistaként ezt el kell viselned. Néhány éve sportpszichológussal dolgozok. Manapság, a profi sportban ez fontos. Sokan szégyellik bevallani, hogy pszichológussal dolgoznak, de én szeretek dicsekedni vele – tette hozzá Futács, aki a szezon végéig írt alá az Olimpija Ljubljanánál.
