Mint beszámoltunk róla, Kulcsár Krisztián elnöktől megvonta a bizalmat csütörtök délelőtt a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése, a korábbi olimpiai ezüstérmes január 31-ig látja el feladatát. Kulcsár – aki az elmúlt napokban semmilyen interjút nem adott – a szavazás után sajtótájékoztatón válaszolt a kérdésekre.
Kulcsár Krisztián (fotó: NSO.hu / Tumbász Hédi)
A MOB sajtófőnöke, Gundel Takács Gábor sem a sajtótájékoztatón, sem a közgyűlésen nem volt fellelhető, úgy tudjuk, szabadságát tölti és töltötte az elmúlt napokban.
– Mennyire lepte meg a bizalmatlansági szavazás eredménye?
– Alapvetően optimista ember vagyok, nálam általában félig tele a pohár – azt hittem, nyerni fogok. Mondom ezt úgy, hogy reggel a józanság és a személyem körül kialakult helyzet azt mondatta velem, hogy nem sikerült. És mégis: mindezek után, amikor beléptem a közgyűlés helyszínére, s megláttam az olimpiai családot, amelynek még én voltam a feje, úgy éreztem, talán mégis sikerült visszaszereznem a tagság bizalmát – válaszolta Kulcsár Krisztián a sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a mostani esemény után egy ideig megint nem fog nyilatkozni.
– Az elnökségi tagok által indított cseles támadás, hogy sportágát is idézzük, sikeres volt.
– Szerintem ez nem egy cseles támadás volt, hanem részükről egy előkészítés, én azonban nem vártam meg a támadást, hanem összehívtam a közgyűlést.
– Így, utólag, mit csinálna másként?
– Az irányon biztosan nem változtatnék, hiba volt engednem, illetve hagynom, hogy félreértelmezzék a változtatásokat – menet közben is érzékeltem, hogy nem megfelelően magyaráztuk el a tagságnak ezt. Amikor 2017 májusában a MOB elnöke lettem, arra szerződtem, hogy építsem fel az olimpiai bizottságot, adjak neki tartást és tartalmat – sohasem akartuk megváltoztatni a szervezet általunk átvett állapotát, de olyan bizottságot akartunk felépíteni, amelyre felnéznek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban.
– Végig hallgatott a jutalmazásáról és a fizetéséről szóló vádak, hírek, újságcikkek kapcsán. Mit gondol ezekről?
– Nem reagáltam egyikre sem, ezúttal sem szeretnék, azt gondolom, ezek csak eszközök voltak arra, hogy a bizalmatlansági szavazás ezt az eredményt hozza. Az én lelkiismeretem tiszta. Az viszont jólesett volna, ha az elnökségi tagok bejönnek hozzám, és elmondják a problémáikat – megválasztásomkor is hangsúlyoztam, hogy az én ajtóm nyitva van mindenki előtt. Érzékeltem, hogy nem jönnek, érzékeltem, hogy más az irány, ezért hívtam össze a közgyűlést.
– Hogyan tovább?
– Szeretem ezt a közeget, a kialakult helyzet ellenére sem érzem azt, hogy utálnak, és nem is tervezek eltávolodni tőlük – szerencsére úgy látom, erre nincs is igény. Én itt leszek továbbra is, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy ez a jövőben életvitelszerű tevékenységet jelentene számomra. A feleségem azt mondta, ha becsukódik egy ajtó, kinyílik egy másik – egyelőre egy sötét szobában ülök, nem látok nyíló ajtót. Nincs tervem, de van hátterem, amely alapvetően a gazdasági élethez kötődik. És nem gondolom, hogy miután felálltam az elnöki székből, soha többé nem találkozom az olimpiai közeggel.
(nso.hu)
Post Views: 118
