Érthető módon óriási érdeklődés övezi a csütörtökön este megkezdődő férfi kézilabda Európa-bajnokság küzdelemsorozatát, amelynek mérkőzésire Magyarországon és Szlovákiában, közös rendezésében kerül majd sor. A jochapress a hazai és nemzetközi kézilabdaélet egyik kiemelkedően eredményes egyéniségét, egkori világválogatott játékosát, Kovács László tanár urat kérdezte arról, ő mire számít?
Kovács László (fotó: jochapress)
– Mikor szerepelt Ön először világversenyen játékosként?
– 1959-ben a jugoszlávokkal kellett megmérkőznünk a világbajnoki szereplés lehetőségéért. Sajnos ez a próba két negatív eredményt is hozott: előbb Zágrábban, majd a tatai edzőtáborban is vereséget szenvedtünk.
– És szakvezetőként melyik kiemelt eseményen ült először a válogatott kispadján?
– 1982 őszén, amelyet követően 1983-ban, Amszterdamban kiharcoltuk az 1984-es, Los-Angeles-i olimpián való részvétel jogát. Más kérdés, hogy oda végül nem juthattunk el.
– Rengeteg nemzetközi tapasztalattal is a háta mögött milyen várakozással tekint a ma este megkezdődő Európa-bajnokság mérkőzései elé?
– Már a legutóbbi világbajnokságon láthattuk azt a magyar csapatot, amelynek játékosai erre a kontinensbajnokságra be kell érjenek. Véleményem szeriont ugyanis a szélsőket leszámítva a nemzeti együttes valamennyi játékosa a maga posztján beletartozik a sportág nemzetközi TOP Tízes listájába.
– Ha valami gondot jelenthet ennél az igen jó erőt képviselő társaságnál, mi lehet az?
– Úgy gondolom, hogy a sok, jó képességű játékosnak több ideje kellene legyen ahhoz, hogy csapatként is összeérjenek. Annak idején 3-4 hetes edzőtáborokkal tudtunk készülni, ma ez – elsősorban a klubok igen nagy igénybevétele miatt – egyszerűen nem lehetséges. Az időhiány egyébként valamennyi csapatot ugyanúgy sújtja, mint a mieinket.
– Ezt előre bocsátva, mire számít a csoportmérkőzések során?
– A szimpatikus holland válogatott legyőzése nem jelenthet komolyabb gondot. A másik két ellenfél közül Portugália tűnik veszélyesebbnek, mivel nekik van két, igen jó beállójuk, akikkel lesz dolga két, középső emberünknek, Sipos Adriánnak és Ligetvári Patriknak. Ráadásul átlövő posztokon elég jó lövőerővel is rendelkeznek. Az izlandiak sem lebecsülendő ellenfelek, de ha a mieinknek kicsit is jól fog menni, akár mindhárom csoportellenfelet is legyőzhetik.
– Mit gondol a tanár úr, meddig mehet előre a mi válogatottunk?
– A minimális cél a legjobb nyolc közé kerülés lehet, de úgy gondolom, akár az elődöntő is összejöhet. A legjobb négy közé egyébként a dánok, a németek vagy a svédek mellett a magyarok is ott lehetnek. Talán a lengyel csapattól jöhet egy meglepő sorozat – esetleg ők is odaérhetnek. A franciák ellen a sok sérültjük, illetve távolmaradójuk szól.
– Manapság a kézilabdasportban is egyre több játékost adnak-vesznek. Önnek erről mi a véleménye?
– A legdivatosabbak az átlövök, legtöbben őket keresik. Ha én ma döntési helyzetben lennék egy vezető klubnál, nekem a legfontosabb a jó kapusok megléte lenne. Nálam mindenki más csak utánuk jöhetne.
(jochapress / Jocha Károly)
Post Views: 38
