Elsőrangúan sikerült a magyar nyíltvízi csapat hajrája – magán a világbajnokságon is, továbbá a zárónapi váltóban is. Fábián Bettina, Mihályvári-Farkas Viktóra és Rasovszky Kristóf nagyot küzdött – Betlehem Dávid pedig emberfeletti utolsó körrel, 10 másodperces hátrányból hozta be harmadiknak a kvartettet a németek és az olaszok mögött. Ez volt együttesünk harmadik érme – vb-n ennyit még sohasem sikerült szerezni korábban.
„Na Dávid, akkor most meg kell beszélnünk valamit.”
„Mondjad.”
„Holnap…”
„Hogy én ússzam az utolsót?”
„Pontosan.”
„Ha nem ragaszkodsz hozzá…”
„Hogy ragaszkodnék? Ma is kiderült, hogy most sokkal gyorsabb vagy nálam. Holnap a sebesség kell a végén, nem a test.”
„Ha mindenki úgy gondolja… De biztos ezt akarod?”
„Ezt. Most ez a legjobb esélyünk.”
„De tényleg csak akkor, ha szerinted tutira ez lesz a jó.”
„Tuti ez lesz a jó.”
Nagyjából ekkor, szombat déltájban dőlt el, hogy vasárnap reggel meglesz a dobogó. Így zajlott Rasovszky Kristóf és Betlehem Dávid párbeszéde, miután Dávid visszatért ezüstéremmel a nyakában, a 3km-es kieséses sprint eredményhirdetése után. Hogy egy váltóban ki a befejező ember, az nyíltvízen abszolút döntő. Ez volt a nyolcadik világversenye a nagy párosnak, és a 2023-as vb kivételével hat alkalommal Rasovszky úszott utolsónak – és mindenki emlékezett rá, hogy májusban az ő irdatlan fizikai ereje kellett ahhoz, hogy az Eb-n meglegyen az arany. Merthogy a befutó egy kőkemény test a test elleni viaskodásba fulladt, ott pedig a Balatoni Cápa 90 kilója minimum jobban működik, mint Dávid és az ő filigrán kontúrja.
Ám bármekkora rang is behozni éremre a váltót – a 2021-es Eb óta hétből hét világversenyen végeztünk a dobogón –, az olimpiai bajnok igazi nagyságát az mutatja, hogy tökéletesen tisztában volt azzal: itt és most nincs olyan formában, hogy biztosan tartson előnyt, netán ledolgozzék komolyabb hátrányt. Amikor minden együtt van, elment mindenkivel, holott két legnagyobb riválisa, Florian Wellbrock és Gregorio Paltrinieri papíron 15 másodperccel tud nála jobbat 1500-on. Medencében. Nyíltvízen, amikor a váltóért kell úszni – az teljesen más.
Dávidon viszont látszott, hogy élesre van töltve, mint egy igazi rakéta. Már 5km-en is látszottak jelek, a sprintviadalon pedig tökéletesen kiderült, mennyire pörög. Úgyhogy edzőjük, Kutasi Gergely fel is vázolta a sorrendet: Fábián Betti kezd, mert ő igazán jól tud startolni, kezdősebességet szerezni, elúszni a többiekkel – utána jön Mihályvári-Farkas Viktória. „Vikinek a rajtja nem annyira jó, mint Bettié – ez, amikor egyszerre megy mindenki, fontos, utána már nem annyira, viszont tempót Viki is tud menni, nem fogják otthagyni, és ami még lényeges, hogy Bettivel mindketten jól látnak a vízben. Azért az ellenfeleknél akad több olyan lány, aki képes eléggé össze-vissza úszni.”
S lőn este, s lőn reggel – utolsó nap. Mármint Sentosa szigetén.
A nevezések alapján már látszott: egyre többen kezdték el kevergetni a kártyát. Az esélyesek közül csak az olaszok és mi tartottunk ki az ötödik éve alkalmazott – lány-lány-fiú-fiú – felállásnál. Immár a németek és a franciák is átálltak a másik oldalra, az ausztrálok által 2024-ben sikerre vitt lány-fiú-lány-fiú sorrendre.
Ami persze megbolondíthat mindent – ha úgy alakul. Mert így ez a három csapat féltávnál óriási előnnyel vezet majd a magyar-olasz páros előtt; de hogy ebből mennyi marad a befejező etapra, az azon is múlik, hogy például a harmadik 1500-ra érkező hölgyek mennyire tudnak rátapadni az esetleg velük együtt induló, közepesebb férfiversenyzőkre. Már a szónak a nyíltvizes értelmében, hogy szépen tempóznak a lábvizükön, ameddig csak bírják.
Így vagy úgy, az egyértelmű, hogy itt öt kvartettnek volt komoly esélye az éremre – viszont hogy kik érhetnek oda a német-magyar-olasz-francia-ausztrál gárda közül, az tényleg a harmadik szakaszon dőlt el. Erre a francia-német férfiduó 1:20 perces előnyt lapátolt össze, az ausztrál világbajnok Moesha Johnson pedig egy perccel Rasovszky Kristóf előtt indult.
Gellért Gábor szövetségi kapitány vadul nyomogatta a stoppert minden bójánál, érződött, a Cápa belead mindent, és fokozatosan falja fel a különbséget. A túlsó egyenesre fordulva fél percet már ledolgozott Kristóf, aztán már csak 30 maradt… Csúcsformában tán még több is sikerült volna… Most a németek 18-cal mentek előttünk, az olaszok és a franciák 10-zel. És persze mindenkinél nagyágyúk zubogtak a végén: a germánoknál az összes egyéni távot nyerő Florian Wellbrock, a taljánoknál az 5 és 10km-en is érmes Gregorio Paltrinieri, a franciáknál pedig az 5km-en Dohában világbajnok Logan Fontaine tepert.
Ezerötszáz méteren 10 másodperc – az azért… rengeteg. A német és az olasz ugyebár már úszott medencében a világrekord közelében… Talán Fontaine fogható – gondoltuk, de mire végeztünk a morfondírozással, Betlehem már ott tempózott a lábánál, és még az első bójáig sem jutottak el.
A túlsó egyenesen egy ideig lábvizezett a francia mögött, majd kivágott mögé, és mint a Formula-1-ben… egy sebességváltás, és úgy húzott el mellette, mint a motorcsónak.
A parton közben azon lamentáltunk, hogy az élettani folyamatokról – leginkább tejsav-termelődésről ilyen tempónál – ismert elméletek megcáfolását meddig képes folytatni Dávid… Fontaine azért nem tágított mögüle, az utolsó bója annyira nem is jött ki jól, úgyhogy a francia egy mindent eldöntő rohamra indult… Néhány erőteljes lábtempó az orra elé, tanári sávzárás, aztán még egy félsebesség-váltás (ez már tényleg emberfeletti volt, amit Betlehem művelt 1300 méternél úgy, hogy addig is nagyjából teljes rössel haladt) – a gallnak pedig itt ment el a kedve az egésztől.
Fokozatosan maradozott le mögötte, azaz az érem biztossá vált – de azért a mi kisemberünk így, 21 évének összes szertelenségével még Paltrinieri után vetette magát. Az olasz addig azzal volt elfoglalva, hogy valahogy befogja Wellbrockot, ám a német sem hagyta magát… A panel felé közeledve azon kapta magát, hogy Dávid már a bokájánál csapkod… Végül maradt valamennyi az előnyéből. Egyetlen méter.
Brutális, amit Betlehem művelt: Wellbrocknál és Fontaine-nél 18, illetve 20 másodperccel volt gyorsabb, Paltrinierinél 10-zel – még egyszer: a német és az olasz 1500-on volt már olimpiai bajnok.
Dávid egyébként a 10km után egy az egyben kijelentette: ő nem idegeskedik a most elmaradt jobb eredmény miatt, az egésznek Los Angelesre kell összeállnia, ott akar aranyat szerezni nyíltvízen és a medencében is.
Kezd hihetővé válni a célkitűzés.
Nyilatkozatok
Fábián Bettina
“Érdekes, akárhogy variálják a csapatok a felállást, a végére ugyanaz a három-négy csapat marad, amelyik küzd az érmekért. Épp ezért nagyon jó a magyar négyesben úszni – bár most aztán ott várni a harminc fokban a végére… Igaz, ez még semmi ahhoz képest, amit Dávid élhetett át ilyen körülmények között. Örülök, hogy a dobogón vagyunk, a fiúknak ez sorozatban a negyedik vb-érmük, nekem a harmadik – csak így tovább!”
Mihályvári-Farkas Viktória
“Fantasztikus érzés volt ebben a csapatban úszni – már az Európa-bajnokságon is az volt, most pedig nekik köszönhetem, hogy van világbajnoki érmem is. Mindenki beleadott apait-anyait, remélem, még sokáig úszhatunk így együtt.”
Rasovszky Kristóf
“Számítottunk arra, hogy a világbajnoki címvédő ausztrálokkal és a németekkel fog bővülni az a csata, amit az Eb-n vívtunk az olaszokkal és a franciákkal. Ötödiknek adtam át a váltót, de azért sikerült annyira visszajönni, hogy Dávid aztán behozzon minket éremre. Annak örülök, hogy bár évről évre cserélődik egy ember a csapatban, mindig össze tudjuk rakni úgy ezt a négyest, hogy a végén ott legyünk a dobogón.”
Betlehem Dávid
“Meg lehet nézni az eredményeket, ezen a világbajnokságon nem mi voltunk a legjobbak a különböző távokon – ebből kiindulva reálisan a hetedik-nyolcadik helyre várhattuk volna magunkat. Rajtunk viszont az látszik, hogy mi szeretjük egymást, mi tényleg egymásért úszunk – ezért van az, hogy míg talán a többieknél előfordul, hogy valaki a végén elengedi, feladja, nálunk mindig jön az az extra, amit csak az tud beletenni, aki nem magáért, hanem az egész csapatért úszik. Ezt hozta Rasó az Eb-n például, ütötték-verték egymást hárman, de ő behozott minket aranyra. Hogy egy fölöttünk lévő, nagyon okos embert idézzek, akkor kell igazán szeretni, amikor nehéz – és ez a világbajnokság nagyon nehéz volt mindannyiunknak, a szeretet viszont ugyanúgy megmaradt a legvégéig.”
A Nyíltvízi vb: bronz a harmadik bejegyzés először Hírpláza-én jelent meg.
