Interjú Raimond Aumann-nal.
Raimond Aumann 18 éve vezeti az FC Bayern szurkolói részlegét. Az Allianz Arenában uralkodó hangulatról, illetve a szurkolók múltjáról és jövőjéről beszélgetett vele a Tageszeitung.
Már semmi sem a régi azóta, hogy Raimond Aumann 1996-ban elkezdte felépíteni a Bayern szurkolói részlegét. A Fanklubok száma időközben robbanásnak indult, a bajorok iránti rajongás világméreteket ölt. A stadion is megújult, akkoriban viszont még az ultrák és a szurkolói koreográfiák fogalma is idegen volt Németországban. A rekordbajnok egykori kapusa a klub és a szurkolók kapcsolatáról, valamint a párbeszéd kialakulásának folyamatáról is beszél. Véleménye szerint manapság aligha lehetne harmonikusabb a kapcsolatuk.
Elmondaná röviden, hogy mi a feladata a szurkolói részlegnek? Mi az Ön feladata a vezetőjeként, illetve miért felel Andreas Brück, a szurkolók megbízottja?
Raimond Aumann: 1996 óta látom el ezt a munkát. Azóta én vagyok a kapocs a vezetőség, a csapat és a szurkolók között. Mivel akkoriban minden egyre gyorsabban fejlődött, a feladatom alapvetően az volt, hogy egy jól strukturált, jövőorientált részleget hozzak létre. Részlegvezetőként rendelkezésemre áll két asszisztens hölgy és egy csapatvezető, aki minden meccsen jelen van. S természetesen ott van Andreas Brück, aki a szurkolók megbízottja, egyben a második csapat és szurkolói kultúrájuk képviselője is. Úgy gondolom, manapság pont úgy épül fel a részleg, ahogy mindig is elképzeltük.
Pontosítaná ezt az elképzelést?
R.A.: A múltban mindig nehézségeket okozott a mindenkori fejlődéshez való alkalmazkodás. Amikor elkezdtem, nagyságrendileg 500 regisztrált fanklubunk volt. Manapság ez a szám 3758-ra nőtt, illetve van 292.000 tagunk. S természetesen ott vannak a különböző grémiumok, melyekkel manapság egy mérkőzésnapon együtt kell működni: a biztonsági szolgálat, a rendőrség, vagy a tűzvédelmisek. Idővel alkalmazkodtunk ezekhez a dolgokhoz, mindent hatékonyan akarunk koordinálni.
A számok tanúsága szerint sok Bayern szurkoló van képviseltetve szervezett keretek között. Ennek minden bizonnyal köze van a könnyebb jegyhez jutáshoz is. Ön szerint van más oka is ennek?
R.A.: Azt gondolom, a multbéli sportsikerek, a klub történelme és azok a fontos emberek is hozzájárulnak ehhez, akik 20-30 éve látják el feladataikat. Fontos, hogy a döntéshozó testületekben is olyan emberek ülnek, akikkel a szurkoló teljes mértékben azonosulni tud.
A szervezett szurkolói csoportok mellett vannak olyanok is, melyek teljesen szabadon szerveződnek. Milyen utat találtak a velük való párbeszédre?
R.A.: A 2007-ben indult Arbeitskreis Fandialoggal létrejött egy csodás grémium, melyben rendszeresen véleményt cserélünk 30 szurkolói képviselővel, köztük a Schickeria ultracsoport és a Club Nr. 12 képviselőivel is. Megrendezésre kerülnek régión túli fanklub-találkozók is, mint például a niederselteneri. Ott 53 fanklub mintegy 100 képviselője jött össze. Számomra ez a helyes út, a szurkolókkal helyben kell beszélni, a javaslataikat és a véleményüket befogadni, majd megnézni, hogy egyáltalán mi megvalósítható belőlük és mi a legjobb megoldás a klub számára.
Volt ennek a rendszernek tanulófázisa is? Az ember így képzeli ezt el: az egyik oldalon van az FC Bayern, mely azért ilyen sikeres, mert profi és jól szervezett munkát folytat. A másikon a szurkolói csoportok, akik az elképzeléseiket szabadabban és spontánabb módon akarják alakítani.
R.A.: en magam abból indulok ki, hogy napról napra fel szeretnék nőni a feladathoz. De természetesen igaza van abban, hogy mindkét oldalon megfigyelhető még egyfajta tanulófázis. Végső soron viszont azt gondolom, hogy a dolog csak akkor működik, ha minden fél egy irányba húzza a szekeret és egy nagy célja van, mely mindannyiunkat összeköt, mégpedig az FC Bayern München. Azt gondolom, csodás kapcsolatot sikerült kiépítenünk.
Tudna példákat mondani?
R.A.: A klub érdekeit szem előtt tartva a vezetők mindig a megoldásokat keresték. A közelmúltban, főleg az utolsó másfél évben sok mindent elértünk. Például a Südkurve bővítése, vagy a szabad szektorválasztás, melyet az Arbetiskreisszal együtt dolgozva vittünk sikerre. A vezetőségnek és a szurkolóknak is jót tesz a mostani viszony, melyet remélem sokáig fenn tudunk tartani.
Jelenleg úgy fest, hogy működik a párbeszéd. Ráadásul a Bayernnek nem kell megküzdeni más klubok nagy problémáival, úgymint a szélsőjobb jelenlétével, vagy a túlcsorduló erőszakkal. Van még egyáltalán probléma, mellyel a szurkolókkal közösen meg kell birkózni?
R.A.: Meg kell, hogy mondjam, semmilyen nagy problémát nem látok most. Természetesen előfordulhat majd, hogy ellentétes vélemények fognak kialakulni. A tökéletes összhang nehezen alakul ki, hiszen vannak másként gondolkodók. Viszont úgy gondolom, a múltban sikerült a szurkolókkal a fent említett fórumokon elfogadtatni a tematikát.
Mennyire fontosak ezek a szurkolói csoportok? A kulcsszó a stadionban uralkodó hangulat. Ez a téma mindig felmerül.
R.A.: Ehhez kapcsolódóan muszáj valamit mondanom. Most voltam Rómában. Amit ott a szurkolóink műveltek, az világklasszis volt! Azt gondolom, az Allianz Arenában is jó hangulat uralkodik, ez pedig az egész közönségre vonatkozik, nem csak egyes csoportokra. Ez tesz annyira büszkévé a szurkolói részleg vezetőjeként, hogy mindenki egy irányba húzza a szekeret. Ha az ember az utóbbi évben kiment a stadionba, láthatta, hogy csodás hangulatot sikerült varázsolnunk. Természetesen ez függ a sportbeli sikerektől is, ezt sosem rejtettem véka alá. Végső soron azt gondolom, hogy a szurkolók és a klub összhangja, valamint a csapat teljesítménye momentán visszatükröződik. A jelenlegi hangulattal több, mint elégedett vagyok.
Hogyan fog változni a következő években a szurkolótársadalom? A fanklubok száma növekszik vagy stagnálás várható?
R.A.: Nem csinálunk titkot belőle, hogy az FC Bayern nemzetközi szinten is hatalmas érdeklődést tapasztal. Az USA-út előtt 10 fanklubunk volt az Egyesült Államokban, jelenleg pedig több, mint húsz. Kínában is hasonló lesz a helyzet valószínűleg, következő évben várhatóan elutazunk oda is. Viszont azt még nem tudom megmondani, hogy 2-3 év múlva mekkora nagyságrendben kell majd gondolkodni. Egy biztos: kisebbek nem leszünk. Nekem az a fontos, hogy az FC Bayern és a szurkolói olyan békések maradjanak, mint a múltban.
