A kezdeti, 2002-es időszak nehézségei mellett a klub újjáépítéséről és a család fontosságáról is beszélt Markovits László, akit újabb öt évre megválasztottak a Vasas SC elnökének a múlt heti tisztújító közgyűlésen.

Az egyik legrégebben hivatalban lévő magyar sportegyesületi vezető az MTI-nek adott interjújában elsőként a teniszpályafutását elevenítette fel
„Adta magát, hogy a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó Markovits Kálmán és a világbajnok kézilabdázó Balogh Márta gyermekeként én is a sport felé forduljak. Amikor édesapám a Spartacus elnöke lett, a tabáni pályákon ismerkedtem meg a tenisszel, mivel ott laktunk a közelben. Később, amikor szintén édesapám edzői munkája miatt Barcelonába költöztünk, ő már úgy keresett lakást, hogy egy teniszklub közelében legyen. Tizenhat évesen már felnőtt országos bajnok voltam, ami máig rekord a magyar teniszben. Az egyetemi diplomámat is a sportágnak köszönhetem, ugyanis az 1990-es évek elején Amerikában tanulhattam sportösztöndíjasként. Tizenegy évig folyamatosan tagja voltam a Davis Kupa-válogatottnak, megközelítettem a top 100-as szintet, és ott lehettem három olimpián. Mai szemmel kicsit elhamarkodott döntésnek tűnhet, hogy 28 évesen visszavonultam, de nagyon ki akartam szállni a folyamatosan úton lévő vándorcirkuszból, hogy elkezdhessem a civil életemet építeni.”
Mivel vonzotta a Vasas teniszszakosztályának vezetése, Markovits László egyeztetett erről az akkori Vasas-elnökkel, Gyalog Andrással és a legendás Körmöczy Zsuzsával. Végül még komolyabb kihívás adódott, miután a távozó Gyalog András néhány elnökségi taggal együtt azt javasolta neki, hogy mérettesse meg magát a klub ügyvezető elnöki tisztségéért.
„Nem túl nagy sportvezetői tapasztalatom ellenére 2002 októberében megválasztottak ügyvezető elnöknek, a társadalmi elnök Pongrácz Antal mellé. A Markovits név édesapámnak köszönhetően jól csengett a magyar sportéletben, ráadásul a Vasas olimpiai bajnoka volt, de biztosan számított a saját piros-kék sportolói múltam is. Egyébként ha őszinték vagyunk, azokban az években nem is nagyon kapkodtak az elnöki állásért. Mai fejjel elképzelhetetlen állapotok uralkodtak akkoriban a magyar sportban, ami a Vasasnál is megmutatkozott. Ezt jól példázza, hogy az egyik első intézkedésem az volt, hogy eladtuk az egyesületi buszt és az elnöki autót, hogy folyósítani tudjuk a fizetéseket”
– árulta el a jelenleg a teniszszövetség alelnökeként és az úszószövetség elnökségi tagjaként is dolgozó sportvezető.

A klubelnök beszélt arról is, hogy a 2000-es években állami támogatás nemigen volt, a piac már akkor sem tudta fenntartani az egyesületeket, a létesítmények pedig kezdtek teljesen tönkremenni. Olyan mélységeket is megéltek például 2003-ban, hogy a szurkolók jelképesen eltemették a futballt a Vasasban.
„Teljesen újjá kellett építeni a klubot financiálisan és strukturálisan is. Hosszú éveken keresztül akadályról akadályra küzdöttük tovább magunkat. Fontos mérföldkő volt, hogy 2004-ben az országban az első sportegyesületként átvettük az általunk használt létesítmények vagyonkezelői jogát. A fejlődéshez és a működéshez az kellett, hogy a saját magunk urai legyünk. Szerencsére a kezdetektől fogva számíthattam olyan önzetlen partnerekre, mint az Euroleasing, élén az azóta elhunyt Farkas Balázzsal. A tulajdonosi kör több milliárd forintot fordított a Pasaréti Sportcentrum fejlesztésére és fenntartására. A Folyondár utcában is tudtunk szintén partner bevonásával nagy előrelépést tenni, a Fáy utcai létesítményben pedig a földhasználati jog értékesítéséből kezdhettük el az ingatlan modernizálását. Közben sokszor kellett ellenállni olyan megkereséseknek, amelyek jelentősen csökkentették volna a sportfelületeinket, de a munkánknak köszönhetően nem kellett kompromisszumokat vállalnunk. Büszkeség az is, hogy mi voltunk, akik elsőként taós beruházást tudtunk megvalósítani az új Fáy utcai edzőcsarnok megépítése révén. A következő évben pedig felújítottuk a Pasaréti úti vívótermet. A magyar sport igazi aranykora 2014 és 2020 között jött el, amikor a sportágak és az egyesületek meg tudták alapozni a jövőjüket. Szerintem ezzel is tudtunk élni, hiszen többek között megújult az Illovszky Stadion, a Sterbinszky Csarnok és új edzőcsarnokot építettünk a Folyondár utcában is” – fejtette ki.
A piros-kék klub első embere büszke arra is, hogy „A család az első” mottó jegyében új szemléletet honosítottak meg, aminek része volt az is, hogy nagyvállalati mintára megalkották saját brandbookjukat.
„A hagyományok, a példaképek és persze az elvárások miatt is nagyon fontos a Vasasnál az eredményesség, de ezzel együtt az elsődleges alapfeladatunk továbbra is az, hogy jó közösséget hozzunk létre, legyenek olyan létesítményeink, amelyekben minél többen tudnak sportolni, minőségi körülmények között, felkészült szakemberek felügyeletével, biztonságos közegben. Az által, hogy a sport kiemelt ágazat lett, lehetőségünk nyílt a szakembereinknek biztos egzisztenciát nyújtani, ami számukra is perspektívát ad. Összességében mindezekkel tudunk igazi értéket teremteni, és hozzájárulni ahhoz, hogy a nálunk sportolók minél boldogabbak és sikeresebbek legyenek a civil életükben is”
– jelentette ki Markovits László, akinek a hatodik elnöki mandátuma 2031-ig szól a Vasas élén.
„Az elmúlt öt évben önhibánkon kívül, a világgazdasági helyzet és a beruházási stop miatt háttérbe szorult a létesítményfejlesztés. Remélem, ez a terület is új lendületet kap a következő elnöki ciklusban, hiszen látva az érdeklődést és a létesítményeink kihasználtságát, nagy szükségünk lenne további edzőfelületekre. Márpedig a fő cél az, hogy a következő öt évben is még többen mondhassák el magukról, hogy a Vasas családhoz tartoznak” – tette hozzá a régi-új elnök.
(MTI)
Írta a JochaPress










