Ma (kedden) ünnepli 55. születésnapját Varga Károly, a magyar sport 106. olimpiai bajnoka, aki az 1980-as moszkvai játékokon szerzett aranyérmet a kisöbű sportpuska 60 lövéses fekvő számában.
A Bakony legmagasabb pontján, Hárskúton élő, éppen idén nyugdíjba vonult rendőrtiszt 1972-ben ismerkedett meg a lövészettel.
"A szakközépiskolában honvédelmi napot tartottak, s ott lehetett kipróbálni a lövészetet. Én éppen előtte egy szerencsétlenül sikerült motorozás következtében összetörtem magam, így fekve nem is tudtam lőni, ám álló helyzetben olyan jól céloztam, hogy azt mondták, járjak el a Gamma lövészklubba – mesélt a kezdetekről. – Nem sokkal ezután megszűnt a klub, majd az is amelyikbe átmentem, így 1973-ben kerültem a Központi Lövészklubhoz."
Varga Károly gyorsan szép eredményeket ért el, de az igazi áttörés elsőéves felnőttként, 1976-ban jött el, amikor fekvőben országos bajnok lett.
"Egy évvel ezután bevonultam katonának Miskolcra, ahol az MHSZ-ben lőttem, s olyan szerencsém volt, hogy a feletteseim csak annyit kértek, ne legyen balhé, egyébként pedig engedtek edzeni, versenyezni. Ezek az évek jelentették az igazi alapot a 80-as aranynak."
Miután leszerelt, 1979 nyarán korábbi edzője megpróbálta lebeszélni a sportról.
"Azt mondta, nem vagyok elég jó, s nem érdemes a lövészettel foglalkoznom. Ezzel együtt elindultam az olimpiai válogatókon, s én gyűjtöttem a legtöbb pontot, be is kerültem a keretbe. 1980-ban nem ment rosszul, de nem tudtam versenyeket nyerni, tulajdonképpen mindössze két sikerem volt, igaz, az egyik éppen Moszkvában. Az olimpia volt az első, aztán szeptemberben Gyöngyösön nyertem, ami szintén nagyon fontos volt, mivel az egyik edző felajánlotta, hogy annyi kiló dinnyét kapunk, amennyi százas sorozatot lövünk. A mi klubunk gyűjtötte a legtöbbet."
Az általános meglepetésre ötkarikás aranyérmet szerző lövő már a katonaság előtt is dolgozott, majd azt követően is visszament a Medicor nevű vállalthoz, amelynél orvoselektronikai műszerész volt. 1980 decemberében aztán sportállásra váltott, 1982-ig az MHSZ-nél, majd az Újpesti Dózsánál.
"Miután a Dózsához kerültem felvételiztem a Rendőrtiszti Főiskolára, közben pedig tulajdonképpen dacból kétszer is megnyertem az összetettben az ob-t. Igazság szerint annyian mondták, hogy én ne lőjek máshogy csak fekve, mert állva, meg térdelve úgy se tudok, hogy 1982-ben dühből győztem a 3×40-en. Ekkor azzal jöttek, hogy csak kicsúszott eredmény volt, ezért megígértem mindenkinek, hogy a következő évben is nyerek, első is lettem, simán."
A sportlövészettel a szöuli válogatók előtt hagyott fel, miután éveken át komoly összetűzései voltak a szövetség akkori vezetőivel.
"Állandóan kritizáltak, semmi nem tetszett nekik, amit nagyon nehezen viseltem. Az 1986-os vb-n 597 kört értem el fekvőben, de ez sem volt elég jó a szövetségnek, sőt még a klubomnak sem, holott korábban összesen öt magyar lőtt ilyen eredményt nagy nemzetközi viadalon. Aztán akkor hagytam fel végleg az egésszel, amikor a feleségemet, aki 1987-ben terhesen megszerezte az olimpiai kvótát, 1988-ban, februári szülése után nem engedték a válogatókon indulni, mert nem vett részt a felkészülésben."
Varga csak a sportlövészettel hagyott fel, a rendőrségnél továbbra is lőtt, kiváló eredményeket ért el a kiképzések alapját adó szituációs lövészetben, majd a precíziós lövészetben. A mai napig egy német klubban versenyez, s rendszeresen szerepel a bajor bajnokságokon sikeresen.
Mint elmondta, büszke arra, hogy a rendőrségnél ahhoz a kiképzésért felelős rendszerhez, amelynek egyik vezetője volt 1991-től, mind a mai napig nem nyúlt hozzá egyetlen kormány sem. A nyugdíjba vonulás ellenére négyórás munkaidőben továbbra is dolgozik az országos főkapitányság nagytétényi kiképző központjában főoktatóként.
Varga Károly:
Születési hely és idő: Budapest, 1955. szeptember 28.
Lakóhely: Hárskút
klubjai: Gamma, MHSZ, Újpesti Dózsa
jelentősebb sporteredményei: olimpiai bajnok (kisöbű sportpuska fekvő, 1980, Moszkva), háromszoros országos bajnok (fekvő: 1976, 3×40 lövéses összetett: 1982, 1983)
