Ha a kedves olvasó azt hinné, hogy sorozatunk harcos amazonokat készül bemutatni, nagyot téved. Az angol „wild” (vad) kifejezés esetünkben egy mozaikszót takar. A WILD-program (Nemzetközi Női Sportvezető-továbbképzési program) keretében hat magyar hölgy – Dr. Farkas Anna Ilona (TF), Faragó Beatrix (Magyar Ökölvívó Szövetség, TF), Kendi Ágnes Hana (Magyar Kick-box szövetség), Kovács Katalin (TF Sportjáték tanszék), Kovács Nikolett (No1 Mini és Motoros Team), Nagyné Varga Katalin (Magyar Kosárlabda Szövetség) – kapott lehetőséget arra, hogy részt vehessen az ENGSO (Európai Nem-kormányzati Sportszervezet) által kezdeményezett képzésben.
Magyarországon kívül további hét EU-s tagállam – Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Svédország – sportszervezeteinek közös kezdeményezéséről van szó, melynek célja, hogy elősegítse a nők vezető pozícióba kerülésének esélyét a sportban, valamint fejlessze a döntéshozó pozíciókat betöltő női vezetők kompetenciáját, magabiztosságát.
Az xlsport.hu üdvözli az uniós kezdeményezést, szerkesztőségünk szerint éppen ideje, hogy a szebbik nem képviselőiniki_009.jpg is helyet kapjanak a hazai sportvezetésben. A hölgyek képesség, képzettség terén semmivel sem maradnak el férfitársaiktól, a magyar sport szakági irányításában mégis alig találunk néhányat közülük. Szerkesztőségünk – a Nemzeti Sportszövetség Sajtószolgálatának híreit is felhasználva – folyamatosan figyelemmel követi és beszámol a WILD-program történéseiről. Bemutatjuk a képzésben részt vevő hat magyar hölgyet, sorozatunkat egy kőkemény sportág képviselőjével, a thai-box szerelemesével, Kendi Ágnes Hanával folytatjuk.
Gyermekkorában úszással kezdett, majd egy rövid, a labdajátékok irányába tett kitérő után talált rá a thai-boxra. A modellalkatú lányt első edzője igencsak próbára tette, tesztelte teherbíró képességét, kitartását, ám Ági akaratossága meggyőzte. Három éve a sportág ikonja, Rehák György tréningjein vesz részt, de a versenyzés mellett bíráskodik, s marketinges diplomáit felhasználva formálja a RE-GYM arculatát, támogatókkal tárgyal, népszerűsíti a sportágat.
– Hogyan szereztél tudomást a WILD-programról? – tettem fel a szokásos nyitókérdést Kendi Ágnes Hanának.
– Ez igen érdekes volt – mosolygott Ágnes. – A legutóbbi mérkőzésemre való felkészülésemben nagyon sokat segített a TF sportpszichológusa, Gyömbér Noémi. A pályázatok leadási határideje egy pénteki nap volt, én csütörtök este 
voltam Noéminél, ekkor hívta fel a figyelmemet a programra. Úgy vélte, ez abszolút nekem való, kérte, fussam át az anyagot. Még aznap este megírtam a pályázatot, másnap reggel Dr. Leyrer Richárd, a Magyar Kick-boksz Szövetség elnökének ajánlását is megkaptam, ő a mentorom a programban. Részt vettem egy beszélgetésen, majd egy hét múlva nagy örömömre hívott Szántó Éva, a Nemzeti Sportszövetség főtitkára, aki közölte, bekerültem a WILD-programba.
– Faragó Bettihez és Kovács Nikihez hasonlóan te is egy férfiasnak mondott sportág képviselőjeként veszel részt az EU-s képzésben. Nem megszokott a hölgyek jelenléte az egyik legkeményebb küzdősport stílusban, ráadásul edződnél, Rehák Györgynél kevesebb keményebb fickót találni kishazánkban. Maximalista, edzésen brutálisan meghajtja tanítványait.
– Éppen ilyet kerestem, a hagyományos értékrendet részesítem előnyben. Rehák Györgynél megtalálom azt a tiszteletet, amit hiányolok a mai világból. Az edzéseken az történik, amit ő mond, senki nem szól vissza, hanem végrehajtja a feladatát. A múltjából és a jelenéből adódóan olyan tekintélye van, amit senki nem kérdőjelez meg. Három éve járok ide, s azt hiszem, ez így is fog maradni, itt megtaláltam a helyem.
– A Rehák-féle keménység érdekes ellenpontozása, hogy egy inkább modellnek kinéző lány formálj
a a klub arculatát, tartja a kapcsolatot a médiával, tárgyal a támogatókkal. Nekem ez szimpatikus, hiszen így sokkal szélesebb közönséget, támogatói kört tudtok megnyerni a sportág számára.
– Vannak ellentétesnek tűnő dolgok, melyek valójában nem azok. A fiatalok a sportnak köszönhetően tudatosságot, küzdeni akarást, versenyszellemet sajátíthatnak el, ez sajnos manapság hiányzik az ifjabb generáció nagy részéből. Ezeket az értékeket szeretnénk mi a thai-box segítségével felszínre hozni, hangsúlyossá tenni.
– Nőként hogyan tudod ezt kommunikálni?
– Viszonylag ritka a nők jelenléte a küzdősportokban, ezért picit nagyobb figyelemmel kísérik a működésemet. Többek között ezt próbálom kihasználni, a WILD-programban a kommunikációs tréningek során a trénerek is igyekeztek rávilágítani arra, hogy a nők hogyan tudnak jobban érvényesülni ezen a területen. A ránk jellemző emocionális gondolkodás előnyeit kihasználva, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy könnyebb velünk tárgyalni, hanem hogy jobban ráérzünk a tárgyaló partner stílusára, talán jobban meg tudjuk győzni a másik felet az álláspontunkról.
– A sportág népszerűsítésére újabban igénybe veszitek a fitness termeket is, ám nem a megszokott, aerobikos formában mennek a tréningek, hanem a stílus fontos jegyeit megtartva, keményen megdolgoztatjátok a hölgyeket. Neked, mint női trénernek könnyebb elfogadtatni, megszerettetni a sportágat a szebbik nem képviselőivel?
– Az én testalkatom és külsőm nem mondható férfiasnak, ezáltal megdől az a sztereotípia, hogy a küzdősportoktól a nők férfiassá válnak. Így azok a lányok, akik eddig a küzdősportoknak maximum az aerobikos formájával találkoztak az edzőtermekben, látva engem a rózsaszín, tüllös thai-box szerelésemben, jobban kedvet kaphatnak a sportág gyakorlásához. Az edzések nagyon kemények, bár nincs küzdelem, próbára tehetik az állóképességüket, s kiadhatják magukból a felgyülemlett feszültséget. Egy hétköznapi ember számára egy ilyen thai-box edzés jóval keményebb, mint bármilyen fitness óra.
– Bokros teendőid miatt az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult versenyzői karriered, ám nem annyira, hogy ne lépj ringbe a Budakalászon megrendezett nemzetközi thai-boksz gálán, ahol szép győzelmet arattál. Gratulálok!
– Köszönöm szépen! Későn kerültem a sportba, 33 évesen abszolút nem számítok a fiatal korosztályba. Az amatőrök közül jövőre kiöregszem, tisztában vagyok vele, hogy fizikai határai lesznek a további versenyzésnek. Imádom a sportomat, lehet, fogok még tovább versenyezni, de szeretném más oldaláról is támogatni a thai-boxot. Nagyon élvezem a bíráskodást, jó lenne, ha azokon a mérkőzéseken, ahol nők harcolnak, a bíró is nő lehetne. Ez lenne az egyik célom, a másik pedig, hogy a küzdősportokat – a túlzottnak vélt agresszivitás miatt – kísérő negatív felhangokat tompítsam, s minél több olyan szponzort vonjak be a thai-box támogatásába, akiknek eddig az arculatába nem fért bele, hogy egy „agresszív” sportot támogassanak.
Szeretném, ha ez a hozzáállás Magyarországon megváltozna, tőlünk kicsit nyugatabbra abszolút nem jelent problémát a küzdősportok szponzorálása.
XLsport – Balogh Zoltán
