Az egykori junior vb-győztes Bacskai Balázs felnőtt világversenyen is letette névjegyét, parádés teljesítménnyel, öt ellenfelet legyőzve szerzett aranyérmet a moszkvai Európa-bajnokságon. A Vasas-Süllős sportolója jó úton halad álma, az olimpiai részvétel kiharcolása felé, agilitását, komplex bunyóját ismerve egyáltalán nem lenne meglepetés, ha az első adandó alkalommal, a 2011-ben megrendezésre kerülő világbajnokságon megszerezné a kvótát.

Bacskai Balázstól a szakma évek óta várja a kiemelkedő felnőtt eredményt, ám az Agadírban győztes egykori junior világbajnok ilyen-olyan okok miatt eddig nem tudott dobogóra állni felnőtt világversenyen. Hol súlycsoportját kereste, hol tőle erősebb riválistól kapott ki, de olyan is előfordult, hogy a bírák fosztották meg az éremszerzés lehetőségétől. A 22 éves bunyós azonban nem az a könnyen feladós fajta, melózott tovább, edző-édesapjában tökéletesen megbízva végezte a munkát. Az EU-bajnoki címével jelezte, jó úton jár, a 2010-es esztendőben aratott három rangos nemzetközi tornagyőzelemmel pedig a moszkvai Európa-bajnokság 69 kilogrammos súlycsoportjának egyik esélyesévé lepett elő. A zsurnaliszták a kontinensviadal előtt többször faggatták a várható eredményről, Bacskai Balázs nem mismásolt, kijelentette, éremért utazik az orosz fővárosba.
– Nem csak a moszkvai Eb előtt kellett viselnem az esélyesség terhét, már előtte is elvárták tőlem az eredményt – utalt a korábbi esztendőkre Bacskai Balázs. – Utaztam én már többször éremesélyesként, de eddig nem sikerült dobogóra állnom felnőtt világversenyen. Moszkvában igyekeztem nagyon összekapni magam, olyan formát mutatni, hogy egyértelmű legyen a siker.
Balázs nem kiemeltként kezdett, már a 16 közé jutásért is meccselnie kellett. A német Patrick Wojcicki, a litván Egidijus Kavaliauskas, a román Gheorghe Ionut és az ukrán Tarasz Selesztyuk testén keresztül jutott a fináléba. Az első menetet általában az ellenfél feltérképezésére használta, aztán kiosztott néhány fülest, igyekezett előnyt szerezni. Taktikai érettségére és technikai felkészültségére jellemző, hogy ha úgy hozta a helyzet, egy meneten belül többször is képes volt stílust váltani. A döntőben elégtételt vett korábbi legyőzőjén, a francia Alexis Vastine-on, iskolabunyót bemutatva, 12:1-re intézte el a gallt.

– Nagyon figyeltem arra, hogy ne az ellenfél szerezze meg az első pontokat, ne kelljen futnom az eredmény után – vázolta taktikáját. – Volt egy-két olyan riválisom, akiket ha hagyok, hogy elmenjenek, nem biztos, hogy le tudtam volna győzni őket, mert remekül tartották az eredményt. Egyedül az ukrán tudott előnyt szerezni velem szemben, de azt is sikerült megoldanom. A döntő előtt kielemeztük a franciát, már az első menetben éreztem, nagyon fekszik a stílusa. A meccs előtt feszült voltam, de nem az izgalomtól, hanem mert nagyon vártam a bokszot, győzni akartam. Teljesen felspannolt állapotban léptem szorítóba, nagyon örülök, hogy sikerült megszereznem az aranyat!
Bacskai Balázs első felnőtt világversenyen szerzett érmét a legfényesebb fajtából gyűjtötte be, átlépett egy képzeletbeli küszöböt, már nem csak úgy beszélnek róla, mint egykori korosztályos vb-győztesről, felnőtt kontinenselsőként legendás nevek közé került, egy másik kávéház tagjának számít.
– Való igaz, az aranyérmemmel saját magamnak tettem magasra a mércét, de ez nem baj – jelentette ki Balázs. – Igazából még most is csak ízlelgetem, hogy felnőtt Európa-bajnok lettem, hiszen ez nem sok embernek adatik meg. De úgy érzem, nem szabad itt megállnom, most már a világbajnokságra koncentrálok, ahol az eredményeimnek köszönhetően valószínűleg elsőszámú kiemeltként léphetek ringbe. Komoly céljaim vannak, szeretnék olimpiai kvótaszerző helyen végezni, de inkább ne szaladjunk ennyire előre.
Balázs egyesületi edzője, édesapja, Bacskai Imre Kovács László szövetségi kapitány mellett a ringsarokból követte nyomon fia ütközeteit. Még a mindig maximalista egykori remek ökölvívó is elégedett volt a látottakkal.

– Balázs korábban jól elsajátította a sok lábmunkát igénylő másodszándékú bunyót, de Csötönyi elnök úr felvetette, hogy tanulja meg a belharcos, verekedős stílust is – beszélt Bacskai Imre a technikai repertoár szélesítését célzó törekvésekről. – Az elnök úr vette a fáradtságot, többször lejött edzésre, segített. Balázs ezáltal komplexebb ökölvívó lett, már a nagy nemzetközi versenyeken is látszott, jó lesz az irány. Ha szükség volt rá, tudott váltani, többféle fegyver is rendelkezésére állt, s ezt jól kihasználta.
Bacskai Imrénél nem volt boldogabb ember a moszkvai kontinensviadal 69 kilogrammos fináléja után, az egykori Európa-bajnoki ezüstérmes a legkevésbé sem bánta, hogy fia túlszárnyalta eredményét.
– Fantasztikus érzés volt megélni Bendzsi aranyérmét, az a pillanat mindenért kárpótolt – mondta boldogan a Vasas-Süllős vezetőedzője. – Elégtételt éreztem, Balázs rengeteget dolgozott azért, hogy eljusson idáig, szorgalmas, lelkes, akaratos volt. Csúnya, amit mondani fogok, mindig tisztelem az ellenfelet, de Balázs a döntőben annyira magabiztos volt, hogy már az első menet első percében mosolyogtam, nevettem, tudtam, megvan az arany. Nincs annál nagyobb öröm egy szülő számára, amikor a gyermeke sikeres. De ugyanezt érzem edzőként is, amikor a tanítvány túlszárnyalja mesterétét. Én ezt a két érzést Balázsnál egyszerre élhettem át, s mondhatom, csodálatos! Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Kovács László szövetségi kapitánynak, Csötönyi Sándor elnök úrnak, a szakosztály főszponzorának, ifj. Süllős Gyulának, a Vasas elnökének, Markovics Lászlónak és nem utolsó sorban Bendzsi édesanyjának, aki biztosítja a nyugodt családi hátteret a fiam számára!