Olimpia utáni évben átrendeződnek az erőviszonyok. Olykor még keresi csapatár a kapitány. Az edzőtábor fontos, mert -ráérez- egymásra játékos és a kapitány. Török László beszélgetése…
1996 Karácsonya óta, amikor Dr. Kemény Dénest kinevezték szövetségi kapitánynak, minden esztendő fordulóján leülünk egy csipetnyi csevegésre, vagy ha úgy tetszik és egy kis évértékelésre. Ez az óév búcsúztató, újév köszöntő most történt meg, aminek a kezdetén azt kértem a szövetségi kapitánytól értékelje a magyar vízilabda múlt évi teljesítményét.
– Ehhez nem venném a bátorságot. Nem én vagyok az illetékes erre, hanem a Magyar Vízilabda Szövetség elnöksége. Én legfeljebb csak a saját csapatom, a válogatott teljesítményét tehetem mérlegre. Az eredményeket tekintve, 2009-ben a nemzeti csapat kifejezetten gyenge eredményt ért el a világbajnokságon. Ötödik lett! Ugyanakkor a mutatott játék közel volt ahhoz, amit elvártam. Csak az ellenfelek jobbak voltak. Ráadásul, azt ne felejtsd el, hogy az olimpia utáni esztendőben, benne van a gyengébb szereplés eshetősége.
-A világbajnokság első négy helyezettjének sorrendje tükrözi a valóságos erősorrendet?
-Úgy gondolom, hogy az első öt alkotja, valóban a világ élvonalát. Ebbe, az ötödik helyezett magyar válogatottat is beleveszem, mert tulajdonképpen csak hosszabbításban kaptunk ki a világbajnok szerbektől. Az a véleményem, hogy az olimpiai évben valamennyi együttes érthetően jobb teljesítménnyel rukkolt ki, fokozottan igaz ez a magyar csapatra. De ez így is van rendjén, ez az év mindenhol a nagy átalakulások esztendeje volt.
-Az is realitás, hogy Montenegró kilencedik helyen végzett a VB-n, vagy, hogy Olaszország, most már rendszeresen a vert mezőnyben végez, tavaly éppen a szégyenteljes tizenegyedik helyen fejezte be a világbajnokságot.
-Olaszország belefogott egy szupercsapat építésébe! Három – négy olasz származású, de külföldön élő játékost kívánnak honosítani. És ha egy pólóssal támadásban erősödik a csapat, eggyel védelem gyarapodik, eggyel pedig sikerül megnövelni a mozgékonyságot, akkor az már egy egészen más erősségű gárda. Az igaz, hogy kíváncsi leszek, a játékosok miként fogadják majd be az új honosítottakat, ez azonban már legyen az ő gondjuk.
Montenegró? Az ő kilencedik helyük pedig nem más, mint egy baleset. Az, hogy a nyolcaddöntőben éppen Németországot kapták ki. Ez balszerencse. Ráadásul a németek, egy nagyon motivált csapattal érkeztek a VB-re.
– Na de koncentráljunk a mieinkre.
-Abban biztos vagyok, – mondta Kemény dr. – hogy a 2010-es magyar csapatnál 20-25 %-kal jobb lesz a 2011-es nemzeti csapat, hiszen az idei esztendőt pihenésre használja Biros, Kiss Gergely és Kásás. Ők jövőre csatlakoznak az együtteshez.
-A te meglátásod szerint csapatépítés, vagy csapat átalakítás folyik a válogatottnál?
-Átalakításról akkor lehetne beszélni, ha, a szabályok, vagy a bírói felfogás változása miatt, egy – két új játékosokat kellene bevetni. Mivel azonban nem ilyesmiről van szó, egyértelmű,
hogy csapatépítés.
-Mi okozza a legtöbb fejtörést ebben?
-Vannak posztok, ahol semmi! Akadnak azonban olyan helyek, amelyeknél – jelen pillanatban – tanácstalan vagyok! Csak abban reménykedem, hogy az olimpiáig feltűnnek olyan tehetségek – amire van esély – mint Hosnyánszky, Kis Gábor, vagy Varga Dénes Peking előtt.
-Neked nehezíti a helyzetedet, hogy immár a negyedik ötkarikás játékra készíted föl az együttest?
-Egyáltalán nem! Sokan jósolták, már Peking előtt, hogy ott jókora ellenszéllel kell megküzdenünk, mert a világ már unja a magyarok egyeduralmát. Ebből alig éreztem valamit. Meggyőződésem, hogy jobbnak kell lenni az ellenfeleknél, és akkor hiába is lenne ellenszél. Egyszerűen addig kell eljutni, hogy fizikailag, taktikailag és idegileg úgy érjünk oda Londonba, hogy esélyünk legyen nyerni. Ha meggondolod, mi mindhárom olimpián olyan közegben nyertünk, ahol másik 3-4 csapat is győzhetett volna. Csak az ellenfelek közül mi voltunk a lélektanilag a legjobbak.
-Amióta te vagy a kapitány megszoktuk, hogy a válogatott nemezetek közötti mérkőzésekkel, tornákkal járja az országot. Mintegy elhinti a vízilabda magját, szerte hazánkban. Mára azonban kialakult, hogy vízilabdában fehérfoltnak számító országrészekben tartja edzését, rövid edzőtáborozását a nemzeti csapat.
-Ez nem csupán a sportág elterjesztésére szolgál, hanem az arra is remek alkalom, hogy együtt legyek a csapattal. Közös hullámhosszra kerüljünk, hiszen nem csupán edzünk egyet-kettőt, hanem arról is meggyőződöm, hogyan vacsorázik, pihen, a játékos, megbeszéljük mi bántja? Egyszerűen egymásra vagyunk utalva. Kialakul egy meghitt kapcsolat, ami számomra nagyon fontos.
-A 2010-s könnyebb év lesz? Gondolok itt arra, hogy -csak- EB vár a csapatra
-Egyáltalán nem. Amint elkezdődik júniusban az EB felkészülés, vagy már most februárban a VOLVO Kupa hetében, már -dübörögni- fog a gépezet
– A Karácsony tájéka azonban csak nyugisabb volt. Nem volt érdekelt a sportág az Év sportolója választáson, nem kellett annyi meghívásnak eleget tenni.
-Ezt én nem így érzem. A szeret nem eredmény függő. Hosszú évek munkájával és eredményeivel sikerült elérni azt, hogy a szurkolók elfogultan szeretnek minket. Tudják, megtehetik, mert ezzel sohasem élünk vissza – fejezte be nyilatkozatát Dr. Kemény Dénes.
XLsport –
Forrás: www.waterpolo.hu
