Gyurta Dániel nevétől nem először hangos a világsajtó. A bennfentesek már tizenkét éves korában felkapták a fejüket, amikor kiderült: a korosztályos világranglistán utcahosszal előzi a világ második, vele egykorú mellúszóját. Azután jött a 2004-es, athéni olimpia, amikor Széles Sándor tanítványa mindössze tizenöt évesen egyszerűen berobbant a legszűkebb élmezőnybe az ott kiharcolt ezüstérme révén.
Persze ezt követően bejött egy jókora hullámvölgy is, ami szinte minden sportoló életében előfordul – olykor nem is egy alkalommal. A 2006-os, budapesti Európa-bajnokságon például még a legjobb nyolc közé sem tudott bekerülni. ,,Jóakarói” össztűz alá is vették azon melegében: váltson edzőt! Ám az akkor még csak tizenhét éves fiatalember már azért is Fair Play díjat érdemelt volna, hogy nem hagyta telebeszélni a fejét ,,jóakaróitól”, hanem minden ajánlatot elhárítva, kitartott Széles mester mellett.
Ritkaságszámba menő kiállása utóbb igazolást nyert, hiszen az ugyancsak több oldalról, a legkülönfélébb indokokkal támadott Széles vezette ki őt a gödörből, hogy már a 2008-as, pekingi olimpián egyértelműen ismét felfelé tartson.
