Nem először, és nem is másodszor nyújtott értékelhetetlen teljesítményt a görög futball válogatott az elmúlt esztendőket figyelembe véve, ám ezúttal ráadásul szembetalálta magát egy teljesen racionálisan védekező ázsiai csapattal, Dél-Koreával, amely helyenként szórakozott ellenfelével. A B-csoport első mérkőzése!
Bár a görögöktől megszokhattuk az egyhangú, ötlettelen játékot az elmúlt években, ám gyakran eredményesek tudtak lenni sajátos játékfilozófiájukkal, mely rendkívül egyszerű sémán alapul és kiismerhető: A három támadó közül kettő hórihorgas, mégpedig a két szélső csatár. Rájuk ívelik fel a labdákat a belső védekező középpályások, illetve a szélen felfutó védők. A két magas támadó feladata, hogy lefejelje ezeket a lasztikat. Amennyiben sikerül lefejelni, azonnal indulnak befelé, és a harmadik, mozgékonyabb társsal együtt "berobbannak" (vagy inkább várják…) a félmagasan belőtt ívelésekre, mely zavart kelthet a védelmekben (fejesek, lecsorgó labdák, furcsán pattanó érintések)
Dél-Korea tökéletesen felkészült ebből a sematikus játékból és letámadással már eleve azt is megakadályozta, hogy a középpályáról megkezdődhessen a figura, amennyiben pedig mégis eljutott Hariszteaszig, vagy Szamaraszig a löbbölés, agilis emberfogással kifelé tolták őket. Ez az okos védekezés persze nem lett volna elég a győzelemhez, amelyet az ázsiai válogatott gyors, technikás, sokmozgásos támadójátékkal ért el – ez nem okozott különösebb meglepetést az őket ismerőknek.
A 7. percben „görög figurával” szereztek vezetést Pakék: egy beívelt szabadrúgásra érkezett a belső védő Li Dzsong-Szu és senkitől sem zavartatva belsőzött a kapuba. Csa Du-Ri az első játékrészben úgy robotolt fel-alá a jobb oldalon, mint Daniel Alves a Barcelonában, a középpályások lendületesen, ötletesen építették támadásaikat és apelláltak – sikeresen – a kis játékokra, kényszerítőkre. A csatárok közül Pak Csu-Jong remekül tartotta a labdákat és bekapcsolódott a középpályás csiki-csukiba. Pak Dzsi-Szungról, a Manchester United klasszisáról külön nem is szólnék, hiszen az ő játéka rendre kiemelkedő és megbízható nemzetközi szinten is. Második gólja ráadásul tükrözte saját maga és a csapat erényeit is: lecsapott egy eladott labdára, megiramodott vele és remek ütemben gurított a sarokba, ezzel pontot téve a találkozó kimenetelére. A görögök összességében képtelen voltak felvenni a koreai ritmust, úgy forgatták őket, mint menyasszonyt a lagziban. A hellén védelem mögé érkezett indításoknál rendre a koreaiak nyerték a versenyfutásokat, mezőnyben detto. Az utolsó 20 percben Görögország próbált némileg váltani a játékban, a két erőcsatár helyére mozgékonyabbak érkeztek, ennek megfelelően a belőtt labdák is inkább laposan jöttek, de egy-két lehetőségen kívül ez számottevő javulást nem eredményezett.
Rehhagel csapata már a 2004-es Európa-bajnokságot is úgy nyerte, hogy nem vált az attraktív, kreatív futball prófétájává, a 2006-os vb-n ugyanezzel a játékkal már leszerepelt, 2008-ban nem jutott ki a kontinensbajnokságra, itt, Dél-Afrikában pedig ismét impotens játékkal rukkolnak elő. A mai mérkőzésről készült videofelvétel pedig kötelező tananyag kell, hogy legyen a csoportbéli ellenfeleknek, azaz Nigériának és Argentínának, mely viselhetné a "Győzelem könnyen, egyszerűen" címet. Dél-Korea végig jól játszott (a második játékrészben picit kiengedett ugyan), és talán újabb híveket szerzett magának harcos, ugyanakkor szemre is tetszetős futballjával.
Dél-Korea-Görögország 2-0 (1-0)
Nelson Mandela Bay-Porth Elizabeth
Jv: Michael Hester (új-zélandi)
Gól: Li Csung Szo (7.), Pak Dzsi-Szung (52.)
Dél-Korea (4-4-2): Dzsong Szong-Rjong- Csa Du-Ri, Cso Jong-Hjong, Li Dzsong-Szu, Lee Jung Pjo- Li Csong Jong (Kim Dzse-Szong, 91.), Ki Szung-Jong (Kim Nam-Il, 77.), Kim Dzsong-Vu, Pak Dzsi-Szung- Pak Csu-Jong (Li Szüng-Rjol, 87.), Jom Ki-Hon
Görögország (4-3-3): Corvasz-Szeitaridisz, Papadopulosz, Vintra, Toroszidisz- Karagunisz (Pacacoglu, szünetben), Ciolisz, Kacuranisz- Hariszteasz (Kapetanosz 61.), Gekasz, Szamarasz (Szalpingidisz, 59.)
