Számos technika alkalmazható a tudatosság fejlesztésére. Az egyik ilyen hatékony módszer a naplóvezetés. A napló egyfajta strukturált visszajelzés a sportteljesítményről, és gazdagítja a tapasztalati anyagot. Egy csapat a meccs után meg tudja beszélni az edzővel, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodtak és milyen új dolgokat tanultak meg ebből a meccsből, és így új célokat alakíthatnak ki vagy módosíthatják az előzőeket.
Egy-egy adott feladat végrehajtása után az edző visszajelző kérdőíveket töltethet ki a sportolókkal, így az egyes versenyek során felmerülő szubjektív élmények is tudatosításra kerülnek. Ezzel az eljárással a sportoló szisztematikusan tud tanulni a tapasztalataiból, és képesek feldolgozni és lezárni az előző teljesítményüket, és tudnak koncentrálni a következő feladatukra, a következő teljesítményszituációra. Ez különösen hatékony egy olyan sportesemény során, mikor a játékosnak rövid időn belül sokszor kell teljesíteni, és ebben az esetben kritikus mozzanat, hogy a játékos képes legyen lezárni és túllépni a megelőző tapasztalatokon.
A sportoló engedélyével az edzők és a sportpszichológusok elolvashatják ezeket a naplókat és visszajelző kérdőíveket, és ezeket az információkat egyfajta alapként használhatják fel arra, hogy jobban megértsék a sportolót és elősegítsék a teljesítmény javulását és a személyes gyarapodást. Sok sportoló számára kevésbé fenyegető, ha ezekbe a naplókba vagy kérdőívekbe írják bele az érzéseiket, mintha el kéne mondaniuk. Az írásos kitárulkozások gyakran indukálnak szóbeli beszélgetéseket.
A releváns fiziológiai rendszerek monitorozása is gyakori eszköze a tudatosság fejlesztésének. A pulzus, a vérnyomás, az agyhullámok, az izomfeszültség, a galvanikus bőrreakciók és a katekolaminok szintje mind olyan faktorok, amik hozzájárulnak a megfelelő pszichés állapothoz. Ezek közül a leggyakoribb a pulzus monitorozása, kritikus szituációk előtt, közben és után is megmérik, és így próbálják megtalálni az optimális pulzusszámot. Ez a legjobb módja annak, hogy a legoptimálisabb szorongásszintet beállítsák.
Az imaginációra fogékony sportolók ezt az eszközt alkalmazva is fokozhatják a tudatosság szintjét. Az imagináció a múltbeli kiváló teljesítmény előhívására szolgál, különös tekintettel az abban a helyzetben átélt érzések, az aktivációs szint, a gondolatok, az izomfeszültség, a figyelmi fókusz stb. azonosítására. Gyakran előfordul, hogy a rossz teljesítményt idézik fel, azért, hogy az ilyen irányú tapasztalatokat szembeállíthassák az optimális állapotban átélt tapasztalatokkal. Az imaginációt egy visszajelzési kérdőív kitöltésekor is alkalmazzák. Azok a sportolók, akik bizonytalanok, felidézhetik az adott helyzetet, és így könnyebben azonosíthatják, hogy mit éreztek, és gondoltak akkor.
A csoportmegbeszélés szintén nagyon hatékony módszer. Az edzőknek viszont nem szabad erre kényszeríteni a játékosokat, csupán a lehetőséget kell rá biztosítaniuk, és bátoríthatják őket. Ugyanez igaz a sportpszichológusokra is, csak a mentális készségek tekintetében. Ez a beszélgetés gyakran kezdődik négyszemközti kommunikációval. A pszichológus és az edző is elmondhatja a saját tapasztalatait, de az a fontos, hogy a sportoló megossza az övéit. Beszélni kell az aktivációs szintről, a magabiztosságról, a stresszorokról és a stressz megjelenési formáiról. Általában eleinte nagyon nehéz az ilyen dialógusokat elkezdeni, de ahogy a sportoló egyre inkább tisztába lesz ennek a fontosságával és hasznosságával, a csapat szempontjából is. A sportoló számára azért előnyösek ezek a megbeszélések, hiszen így, o is több szempontból láthatja az adott problémát, és új stressz kezelési technikákat is tanulhat a többiektől. Egy pozitív élmény, siker után könnyebb elkezdeni a csoportbeszélgetést, hiszen ezek az érzések még nem fenyegetőek a sportolóra nézve. Például, egy sikeres edzés után az edző megkérheti a játékosokat, hogy beszéljenek arról, hogy szerintük miért volt sikeres most ez az edzés, és miben különbözött a sikertelen és hasztalan edzésektől.
A legfontosabb ezekkel a módszerekkel kapcsolatban, hogy a sportoló soha ne érezze magát kellemetlenül, ezt az edző vagy pszichológus úgy érheti el, hogy lassan és megfontoltan integrálja az említett technikákat.
Teljesítményértékelő kérdőív
Név:
Ellenfél:
1. Mik voltak azok, amik a mai játék során stresszt keltettek benned?
2. Hogyan élted át ezt a stresszt? (Gondolatok, cselekedetek, fiziológiai jelek)
3. Milyen volt az aktivációs szinted? Értékeld, hogyan érezted magad:
a, az utazás alatt: 0 5 10
b, a bemelegítéskor nagyon alacsony jó nagyon magas
c, közvetlenül a verseny előtt:
d, a verseny közben:
4. Milyen módszert/módszereket alkalmaztál a stresszkezelésben, és mennyire hatékonyan tudtad kezelni?
5. Mennyit beszéltél önmagaddal?
6. Mit gondolsz, mit tanultál a mai játékból, ami legközelebb segíthet?
7. Melyek voltak a leghatékonyabb mentális technikák a számodra?
8. Írd le röviden, hogy mit élveztél a mai játékban.
9. Hogyan értékeled a mai játékot?
10. Írd le röviden, hogyan éreztél a mai játékkal kapcsolatban. 0 5 10
szörnyű jó nagyszerű
11. Szeretnél még valami elmondani?