A szumónak nincs igazán gazdag hagyománya hazánkban, ami nem is csoda. Elvégre keleti sportágról van szó, amely ráadásul nem is szerepel asz ötkarikás játékok programjában. E tények ismeretében más megvilágítást nyernek a magyar szumózók neveihez köthető sikerek.
Előbb a birkózók hoztak érmeket a világversenyekről: Rovnyai János, Kismóni János, Bárdosi Sándor és társaik jelentősen hozzájárultak a szumó honi elfogadtatásához.
Sajnos, a balhék ezt a sportágat sem kerülték el. Elég csak a legutóbbi egy-két évet alapul venni, hiszen a pénzek eltűnésétől kezdve egészen a tettlegességig sok minden előfordult, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Mára tizenkét millió tartozás is összejött, így nem csodálható, hogy alig egy év alatt már a harmadik elnök regnál a sportág élén.
Jogos a kérdés, ugyan miért vállalta el ezt a hálátlan feladatot Ancsin László, az egykori kötöttfogású birkózó, aki Komáromi Tiborék idejében többször állhatott az Ob-kon a dobogó 2-3. fokán, majd szumóban is kiharcolt egy Eb-második helyet?
– Néha én is megkérdezem magamtól: mi szükségem van nekem erre – fogalmazott a komoly polgári foglalkozással rendelkező Ancsin, aki egyébként a Magyar Birkózó Szövetségnek már régebbről elnökségi tagja. Éveken át törlesztgetnünk kell a jogos követeléseket, miközben élversenyzőink saját költségükön utaznak a nemzetközi erőpróbákra. Ilyen viszonyok közepette kész csoda, hogy négy versenyzőnk is kiharcolta a részvételi jogot a nem olimpiai sportágak Kolumbiában esedékes világjátékaira. Forgó Fruzsina a 65 kilósok között, Kálló Györgyi és Makai Erika nehézsúlyban, a férfiaknál pedig a 115 kilós Kalmár István képviselheti Magyarországot. Edzőként az egykori kötöttfogású nehézsúlyú birkózó Európa-bajnok, Rovnyai János, bíróként pedig Szakály László utazhat a világjátékokra.
– Az utóbbi hetekben bőven volt nemzetközi eseményük, ahol megmutathatták, mire is képesek?
– Sajnos, Európában két, egymással párhuzamosan működő szövetsége van a sportágnak, az egyik Ukrajnában, a másik Németországban működik. Mi az ukrajnai „vonulathoz” csatlakoztunk, s szerencsére a japánok által vezetett világszövetség is ezt a szekciót támogatja. A japánok nem titkolt célja, hogy a két európai szövetséget rábírja az egyesülésre. Jómagam egyébként ígéretet kaptam arra, hogy az „ukrajnai” szövetség elnökségi tagja leszek.
