A legkisebb különbséggel elhódított pole pozíció
0,000 másodperc az első és a harmadik helyezett közt
1997, Európa Nagydíj
Az 1997-es Európa Nagydíj Michael Schumacher és Jacques Villeneuve ütközéséről marad örökre emlékezetes, mely eldöntötte a bajnokságot, s melynek következtében Schumachert a teljes szezonból kizárták visszamenőlegesen. Ám nemcsak a vasárnapi futam vonult be örökre a Formula-1 krónikájába, hanem a szombati időmérő is, amikor a bajnoki címért csatázó két versenyző, valamint Villeneuve csapattársa, Heinz-Harald Frentzen is ezredmásodpercre azonos időt futott. Először Villeneuve teljesítette a jerezi kört 1:21,072-es idővel, majd Schumacher és Frentzen is megismételte ugyanezt. A rajtsorrendet a szabályok értelmében az döntötte el, hogy milyen sorrendben érték el a versenyzők legjobb idejüket.
Hacsak be nem vezetik a Formula-1-ben is a tízezred másodperc alapú időmérést, ezt a rekordot legfeljebb beállítani lehet, megdönteni semmiképp.
A legkorábbi szezonkezdet
Január 1.
1965 és 1968
Az elmúlt időben megszokhattuk, hogy az F1-es szezonok jellemzően márciusban kezdődnek, az 1980-as évekig megszokott dolog volt, hogy már januárban elindul az idény. 1965-ben és 1968-ban az East Londonban, illetve Kyalamiben rendezett Dél-afrikai Nagydíjra az újév első napján került sor. Igaz, ezt négy-öt hónap szünet követte a második futamig. A január 1-i verseny tulajdonképpen azt jelentette, hogy ez a két szezon még az előző évben kezdődött meg az edzésekkel.
Ez a rekord – praktikus okok miatt – szintén megdönthetetlen, és az is elképzelhetetlen, hogy a „csúcsbeállításra” valaha sor kerüljön.
A leghosszabb verseny
4 óra, 4 perc, 39,357 másodperc
2011, Kanadai Nagydíj
A 2011-es Kanadai Nagydíj az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb versenyét hozta, s három rekord is megdőlt. A futamgyőztes Jenson Button nem kevesebb, mint hat alkalommal járt a boxban, s ugyanennyiszer kellett a safety cart pályára küldeni – mindkét tekintetben megdőlt a korábbi csúcs, de éppenséggel előfordulhat, hogy ezek a számok tovább emelkednek. A harmadik rekordot a versenyt félbeszakító két óránál is hosszabb piros zászlós szakasz hozta, hiszen így a rajttól a leintésig több mint négy óra telt el, aminél hosszabb verseny még a hőskorban sem volt.
Elviekben ennél hosszabb versenyre sor kerülhetne egy újabb égi áldásnak köszönhetően, ám egy 2012-ben hozott szabály értelmében a Formula-1-es versenyek nem tarthatnak négy óránál tovább.
A legtöbb sikertelen előkvalifikáció
24 alkalom
Gabriele Tarquini
A nyolcvanas évek végén az is előfordult, hogy 39 (!) autó nevezett be egyetlen versenyhétvégére, s ennyi autó nem hogy a futamon, de még az időmérő edzésen sem indulhatott el. Ezért úgynevezett előkvalifikációt (avagy selejtezőt) rendeztek a leggyengébb csapatok számára, ahol az időmérő edzésen való részvételért zajlott a küzdelem. Az azóta a WTCC-ben bajnoki címet szerző Gabriele Tarquini a Coloni, az AGS és a Fondmetal csapatok színeiben összesen negyven alkalommal nem jutott el a futamra, s ebből 24-szer már az előkvalifikáción véget ért a hétvégéje.
Mivel már tizennyolc év eltelt azóta, hogy a maximálisan megengedett 26 autó nevezett be egy nagydíjhétvégén utoljára, aligha hihetjük, hogy még egyszer szükség lesz ehhez hasonló selejtező fordulóra. Így a rekord Tarquinié marad.
A legtöbb rajthoz álló versenyző
34 pilóta
1953, Német Nagydíj
A világbajnokság első éveiben is előfordult, hogy harmincnál is több autó nevezett be egy futamra, ám ekkor még nem tartották szükségesnek selejtező rendezését. 1952-ben és 1953-ban a bajnokság Formula-2-es szabályok szerint zajlott, ami nagyban megnövelte a nevezők létszámát. Az 1953-as nürburgringi futamon még a kor viszonyaihoz képest is hatalmas, 34 autóból álló rajtrács jött össze, ennek majdnem a fele, 14 nevező helyi versenyző volt.
Ez a rekord a szabályok adta lehetőségek miatt természetesen nem dőlhet meg, hiszen mint írtuk, legfeljebb 26 autó állhat rajthoz egy futamon. A másik végletet a 2005-as USA Nagydíj hat indulója jelentette, remélhetőleg ez sem fog megdőlni soha.
Az F1Fanatic írása nyomán
