„Az a meccs! Szerintem ezredszerre mesélem, de még mindig jó!”– ezek a szavak a TF Futsal csapatának edzőjétől, Póta Balázstól származnak. Ő és a Testnevelési Főiskola csapatának vezetője, Akay Bence egy hosszabb lélegzetvételű interjúban értékelték nekünk a Budapesti Egyetemi Futsal Bajnokság őszi szezonját, melyben csapatuk 100%-os teljesítménnyel az élen végzett.
Előbb az edzővel, Póta Balázzsal készült beszélgetést lehet olvasni.
Veretlenül, sőt 100%-os teljesítménnyel 8 pontos előnnyel vezetitek a tabellát. Ennél többet nem lehet elérni, de biztos vannak olyan dolgok, amiben ennek ellenére is javulni szeretnétek, tehát mi az/mik azok?
Először is szeretnék gratulálni a csapatnak, igazi férfimunka volt! Bármilyen szinten sportol az ember, veretlennek maradni nagydolog! Első alkalommal a tanévkezdésben találkoztunk a srácokkal és szerintem a brigád fele nem tudta, hogy mi az a futsal, most pedig már lassan kezdik kapizsgálni, hogy miről is lehet szó. Talán ez az egyik legnagyobb siker, hogy új arcok, új játékosok, új csapatok kerültek ebbe a fantasztikus sportágba. Persze idő kell ahhoz, hogy valakiből jó futsal játékos váljon, de nagyon nyitottak és motiváltak, így aki többet szeretne ettől a játéktól, az ha tovább megy ezen az úton, elérheti a célját!
Hogyan zajlik egy edzés? (Természetesen nem kulisszatitkokat kell elárulni.)
Heti két alkalommal tréningezünk. 20as kerettel dolgozunk, szerencsére mindig szép létszámmal vagyunk. Nálunk a TF-en a labdarúgás/futsal tantárgyként szerepel, szakmai gyakorlat jár érte, de remélem, hogy nem csak ezért ilyen népszerű a foglalkozás. Az alapokkal kezdtük, aztán próbáltam a védekezést és a támadás lényegét elmagyarázni, pontrúgásokkal kiegészülve, az 5a4-es játékot is gyakoroltuk sokat, ami idén a nagy fegyverünk lett.
Mindenki remek teljesítményt nyújtott, de van olyan, akit még is külön kiemelnél a csapatból?
Külön nem szeretnék senkit kiemelni, pontosan ez az erősségünk, hogy igazi csapat vagyunk. Szívből küzdöttek a srácok egymásért, a csapatért és persze jól fociztak, megdolgoztak a sikerért, nem véletlen hogy ilyen szépen alakulnak a dolgok.
Melyik volt az úgynevezett „kedvenc pillanatod” és melyik meccsen volt a legnagyobb veszélyben a győzelmetek?
Természetesen az óbudai elleni rangadó… Hát az a meccs…. Szerintem ezredszerre mesélem, de még mindig jó! 4-1es vereségre álltunk 10 perccel a vége előtt és onnan álltunk fel, azzal a bizonyos 5a4-es játékunkkal és szereztük meg az utolsó másodpercben a győzelmet! Amit akkor éreztem, elmondhatatlan, rohantunk is be a pálya közepére és jött a kicsi a rakás! Örök emlék, de szerintem a srácoknak is, ezért is érdemes csinálni!
Összességében a bajnokságról mi a véleményed, hogy tetszett eddig, szerinted mennyire színvonalas az egész?
Profi a szervezés, a lebonyolítás tetszik, a sportcsarnok első osztályú, a bíráskodással sem volt különösebb gond. Hasonló képességű csapatok vannak, de egy-két csapat vígan eljátszana az nb2-es bajnokságban, minél több jó játékosra és hozzáértőre van szükség, hogy fejlődjön ez a bajnokság is. Az egyetemi válogatott megalakulását támogatom, van benne fantázia! Külön öröm, hogy egy-két találkozón több száz néző is volt, ez is mutatja, hogy jó úton van a történet!
Lássuk, hogyan látta ezeket a dolgokat a csapatvezető, Akay Bence:
Hogyan értékelnéd az eddigieket? Azt nyújtottátok, amit vártatok esetleg sikerült túlteljesíteni?
A bajnokság kezdete előtt kitűztük magunk elé azt a célt, hogy bajnokok legyünk, de a dobogós helyezést mindenképpen el akartuk érni. Azzal, hogy 100%-osan állunk a bajnokságba mindenféleképpen túlszárnyaltuk legmerészebb álmainkat!
Veretlenül, sőt 100%-os teljesítménnyel 8 pontos előnnyel vezetitek a tabellát. Ennél többet nem lehet elérni, de biztos vannak olyan dolgok, amiben ennek ellenére is javulni szeretnétek, tehát mi az/mik azok?
Igen eddig maradéktalanul elégedettek lehetünk a csapattal, talán annyiban fejlődhetnénk, hogy a támadásink nem elég kreatívok, illetve a helyzetkihasználásunkkal voltak néha gondjaink.
Hogyan zajlik egy edzés és milyen gyakran tud összejönni a csapat?
Heti kétszer tudunk edzeni a TF-en belül, és itt szeretném megköszönni a Testnevelési Egyetemnek, hogy biztosítják számunkra a gyakorlás lehetőségét. Ezek az edzések ebédszünetben történnek, ami elég nagy áldozat a srácoktól, hogy evés és pihenés helyett jönnek edzésre. az edzéseinken nagy hangsúlyt fektetünk a kis játékokra, lövésekre és a különböző pontrúgásokra, többet nem is szeretnék ezekről elárulni!
Mikor alakult meg a csapat és hogy zajlott a szervezés, hogy részt vegyetek a bajnokságban?
Maga a csapat idén szeptember első heteiben alakult meg és kezdte el a közös munkát válogató edzésekkel mivel közel 40 játékos jelentkezett nálunk edzésre! A szervezés már júniusban elkezdődött, amikor is először hallottunk az Egyetemi bajnokságról és a nyári szünet után határoztuk el magunkat, hogy a TF elindul a küzdelmekben.
Mindenki remek teljesítményt nyújtott, de van olyan, akit még is külön kiemelnél a csapatból?
Igazából a mi csapatunk nagy erőssége, hogy nem egyénekre épül, hanem sok egyforma képességű játékos alkot egy jó csapatot ahol kimagaslóan jó a csapatszellem! Talán, ha egy játékost ki kéne emelni, az Szopkó Roland lenne, aki 15 góljával versenyben van a gólkirályi címért!
Melyik volt az úgynevezett „kedvenc pillanatod” és melyik meccsen volt a legnagyobb veszélyben a győzelmetek?
A kedvenc pillanatom és szerintem mindenki így van ezzel a csapatból, az Óbudai Egyetem elleni meccs utolsó másodpercéhez köthető, amikor sikerült gólt szerezzünk és ezzel megnyertük ezt a rangadót, és a dudaszó után mindenki egy kupacban ünnepelte a győzelmet. Legnehezebb meccsünk az előbb említett mérkőzés volt, mivel az óbudaiak elhúztak már 4-1re tőlünk és innen sikerült megfordítani a meccset!
A jövőben is várhatjuk ezt a magabiztos fölényt tőletek, egyáltalán van-e olyan csapat, aki még veszélyes lehet rátok?
A jövőben is szeretnénk természetesen tartani ezt a remek sorozatunkat, bár kétség kívül ez nagyon nehéz lesz! Tavasszal egy új helyzettel kell megküzdenie a csapatunknak, mivel valószínűleg minden egyes csapat kettőzött erővel fog ellenünk pályára lépni, hogy begyűjtse a skalpunkat. Így azt mondom, hogy bárki veszélyes lehet, de jövőre se adjuk könnyen magunkat!
Összességében a bajnokságról mi a véleményed, hogy tetszett eddig, szerinted mennyire színvonalas az egész?
Csak jó véleménnyel lehetünk a bajnokságról és az egész kezdeményezésről, ez nagyon hiányzott már a budapesti egyetemi életből. Bátran ki merem állítani, hogy némelyik mérkőzés színvonalában felsőbb osztályban is megállta volna a helyét. Végezetül annyit szeretnék mondani, hogy Hajrá TFSE!
