Elsbeth Stern, a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH) kutatója és csapata több mint 80 egyetemista agyi aktivitását mérte EEG-készülék segítségével, miközben a résztvevők különböző nehézségű feladatokat oldottak meg. Se a legegyszerűbb, se a legbonyolultabb feladatok elvégzése között nem volt felismerhető különbség, csak a közepesen erős feladványok esetében voltak eltérések – írja az MTI.
A teszt az úgynevezett semleges hatékonyság hipotézisét vizsgálta, amely szerint egy intelligens embernek nem kell annyira aktivizálnia az agyát, mint egy kevésbé intelligensnek ahhoz, hogy megoldja ugyanazt a feladatot, mely azonos mértékben ismeretlen mindkettőjük előtt. A kutatók szerint ez ismert tény, eddig azonban csak jelentősen eltérő intelligenciájú embereken vizsgálták. Első alkalommal tesztelték az elméletet olyanokon, akik bár különböző mértékben, de mind átlag feletti intelligenciával rendelkeznek.
Az eredmények értékelésekor a résztvevőket hagyományos IQ-tesztek alapján két csoportra osztották: enyhén és erősen átlag feletti intelligenciájú emberekre. Mindkét csoport tagjai könnyen oldották meg az egyszerűbb feladványokat, gyerekjáték volt számukra. A nagyon nehezen megoldható feladatokon mindkét csoport keményen dolgozott. Csak a közepesen erős feladatok megoldásánál mutatkoztak különbségek: bár mindannyian jól oldották meg a feladatokat, eközben a nagyon intelligensek kevesebb forrást vetettek be.
Az EEG és más agyi mérések azonban nem elég precízek ahhoz, hogy megállapítsák egy ember intelligenciáját, Stern szerint ehhez egy klasszikus intelligenciatesztet kell használni. A tanulmányt azon alapkutatás részeként készítették, amely azt vizsgálja, miképpen jelennek meg az agyban az intelligenciakülönbségek.
