Augusztus 29-én kezdődnek a XIV. Nyári Paralimpiai Játékok Nagy-Britannia fővárosában, Londonban. Tekintsük át az eddig megrendezett paralimpiai játékokat, és a magyar paralimpiai csapat eredményeit.
2008 Peking
A pekingi paralimpián 33 magyar sportoló vett részt, akik egy arany- és öt bronzéremmel tértek haza a játékokról. A legeredményesebb magyar sportoló Sors Tamás volt, aki amellett, hogy világcsúccsal győzött 100 m pillangón, még két bronzérmet is szerzett. Sporttörténelmi bravúrt hajtott végre Szekeres Pál, aki a tőrözők között végzett a harmadik helyen. Ő az első és eddigi egyetlen sportoló a világon, aki olimpián és paralimpián is érmet tudott szerezni. A kínai fővárosban 148 országból több mint 4200 sportoló mérte össze tudását, mindkét szám rekord a játékok történetében. A versenyzők között 1431 érmet osztottak szét, összesen 76 ország sportolói értek el dobogós helyezést. Soha annyi szurkoló nem követte nyomon a helyszínen az eseményeket, mint Pekingben. A Nemzeti Stadionban (Madárfészek) nemcsak a nyitó- és záróünnepségen volt telt ház (92 ezer néző), hanem az atlétikai versenyeken is, de minden sportág versenyei az elsőtől az utolsó napig telt ház előtt zajlottak. A kínai televízióban két csatorna egész nap csak a paralimpia eseményeiről számolt be.
2004 Athén
A négy évvel korábbi, sydneyi paralimpiához képest öt éremmel szereztek kevesebbet a magyar sportolók. Görögországban 38-an képviselték a magyar színeket, és egy arany-, nyolc ezüst- illetve tíz bronzéremmel zárták a játékokat. Az egyetlen első helyet a pécsiek kiváló úszója, Pásztory Dóra szerezte, aki 200 m vegyesúszást nyerte világcsúccsal, ezen kívül szerzett két ezüstérmet. Világcsúcsot döntött 200 m vegyesen Kovács Ervin is, aki ennek ellenére ezüstérmes lett. Kovács az előfutamból a legjobb eredménnyel, világrekorddal került a fináléba, ám ott kínai legyőzője tovább javított a világcsúcson, Kovács a második helyet szerezte meg. Szávai Csaba erőemelésben a plusz 100 kg-osok között eredetileg negyedik lett, ám az előtte végzett iráni emelőről utólag kiderült, hogy doppingolt, ezért eredményét törölték. Szávai érmét Budapestre küldte a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság. Az athéni játékok záróünnepsége egy tragikus kimenetelű görögországi buszbaleset miatt – amelyben hét gyermek veszítette életét – az eredetileg tervezett két óra helyett, alig egy órás volt, és elmaradt a zenés fesztivál, illetve a tűzijáték is. Athénban összesen 304 világ- és 448 paralimpiai csúcs született. Ez volt az első alkalom, hogy a paralimpikonok az olimpikonokkal azonos jutalmazásban részesültek.
2000 Sydney
A „Milleneumi” XXVII nyári olimpiai játékok helyszínein, 2000.10.18-29. között került megrendezésre a XI. Paralimpiai játékok. A négyévenként megrendezendő viadalon Sydneyben 121 ország 3900 versenyzője 18 sportágban mérte össze erejét. A résztvevők egybehangzó véleménye alapján az eddigi legjobban megszervezett játékokat rendezték az ausztrálok.
A magyar csapatot 55 sportoló és 29 kísérő, összesen 84 fővel, 9 sportágban (atlétika, asztalitenisz, cselgáncs, csörgőlabda, erőemelés, tenisz, úszás, ülőröplabda, vívás,) vett részt a versenyeken. A magyar küldöttségben a paralimpiák során, először fordult elő, hogy minden sportágban edzőt, sőt némelyikben edzőket is delegáltak. Először történt meg, hogy a MR (magyar rádió) és az MTV (magyar televízió) napi rendszerességgel adta helyszíni tudósításait a versenyekről. A magyar parasportolók először tudhatták meg már a kiutazás és a versenyek előtt, hogy az 1-3. helyezések megszerzése esetén milyen pénzjutalomban részesülhetnek.
A magyar csapat 4 arany, 5 ezüst és 14 bronzérmet szerzett és összesen 160 paralimpiai pontot gyűjtött, ami a nemzetek rangsorában a 32 helyre sorolta hazánkat.
A magyar csapat aranyérmesei: Pásztory Dóra (200 m vegyes úszás). Vereczkei Zsolt (50 m hátúszásban). Sánta Krisztián (100 m hátúszás).
4×50 m férfi vegyes váltó (Majer Gábor, Rácz János, Szedő Tibor, Sánta Krisztián,)
1996 Atlanta
A centenáriumi olimpia helyszínein 115 ország 3500 sportolója küzdött a tizedik paralimpia érmeiért. Hazánkat 45 sportoló és 18 kísérő képviselte 8 sportágban: asztalitenisz, atlétika, úszás, erőemelés, tenisz, vívás, ülőröplabda, csörgőlabda. Az IPC döntése értelmében először a paralimpiai játékok történetében az értelmi fogyatékos sportolók is versenylehetőséget kaptak.
E játékokon először fordult elő, hogy különböző versenyhelyszínekre a belépőjegyekért pénzt kértek.
A magyar csapat 5 arany, 2 ezüst, 3 bronzérmet szerzett, és összesen 92 olimpiai pontot gyűjtött, ami a nemzetek rangsorában a 29. helyre sorolta hazánkat.
A magyar csapat aranyérmesei: Szekeres Pál 2 (törvívás, kardvívás),
Vereczkey Zsolt (50 m hátúszás), Sasváriné Paulik Ilona (asztalitenisz) és a 4x50m-es női vegyesváltó (Zámbó Diana, Ráczkó Gitta, Járomi Mónika, Engelhardt Katalin).
1992 Barcelona
Az addigi paralimpiák történetének legnépesebb mezőnye, 82 nemzet képviseltette magát. Az olimpiai faluban és az olimpia létesítményeiben rendezték meg a játékokat. Az olimpiai szervezőbizottság bonyolította le a paralimpiát is. A nyitó és záróprogram és az egyes sportesemények nagy közönségsikert arattak. A magyar csapatot 42 versenyző és 10 kísérő képviselte. Becsey János úszó két, míg Szekeres Pál vívó és Vereczkey Zsolt egy-egy aranyérmet harcoltak ki. A magyar csapat 4 arany, 3 ezüst és 4 bronzérem megszerzésével a nemzetek rangsorában a 25. helyre került.
1988 Szöul
A mozgáskorlátozott sportolókat tömörítő különböző nemzetközi szövetségek 1982-ben létrehozták a Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének Nemzetközi Koordináló Bizottságát, az ICC-t. Ezért a nyolcadik paralimpia volt az első, amire egyetlen nemzetközi testület felügyelt.
Mindent kétséget kizáróan a szöuli paralimpia volt a legambiciózusabb az addigi játékok történetében. Külön paralimpiai faluban helyezték el a paralimpiára érkező 62 küldöttség több, mint 3200 sportolóját és az 1000 segítőt. A szöuli Olimpiai Szervező Bizottság beleegyezett, hogy néhány olimpiai helyszínt és segítő közreműködőt átenged a paralimpia számára. Az emlékezetes megnyitó és záró ünnepségen az akkori dél-koreai elnök, Roh Tae-Woo elnökölt. Mindkét ünnepélyes eseményen az olimpia programját mutatták be.
Hazánkat 48 fős küldöttség képviselte Szöulban. A 35 sportoló közül aranyérmet nyerni sajnos senkinek sem sikerült, így 5 ezüst és 7 bronzérem megszerzésével a nemzetek nem hivatalos rangsorában Magyarország a 40. helyre került.
1984 New York, Stoke Mandeville
A New York-i játékokat az amerikai elnök, Ronald Reagan nyitotta meg. A játékokon 1800 sportoló vett rész. A paralimpiai játékok történetében először a paralimpiai fáklyát az olimpiai lángról, a XXIII. Los Angeles-i Olimpia lángjáról gyújtották meg. Így a két esemény szimbolikusan is összekapcsolódott.
A magyar sportolókat a New York-i játékokon 42 fős küldöttség (31 sportoló) képviselte. Sportolóink átütő sikert arattak a 13 arany, 11 ezüst, 5 bronzérem megszerzésével. Jeszenszky Attila és Dukai Géza úszók három-három egyéni elsőséget, Hoffmann Judit, Dr. Tóth András és Stettner Ferenc úszók valamint Szabó Tibor és Oláh József atléták, illetve a 4×50 m-es úszó versenyváltó (Tory György, Stettner Ferenc, Pálinkás László, Jeszenszky Attila ) állhatott a dobogó legfelső fokára. A nem hivatalos nemzetek közötti rangsorban Magyarországot a 15. helyen rangsorolták.
Mind ez idáig a legsikeresebb paralimpiai szereplést a mozgás- és látássérült magyar sportolóknak az 1984. évi New York-i Fáklya Játékok hozták.
1980 Arnheim
A Szovjetúnió nem rendezte meg a hatodik paralimpiát, így az a hollandiai Arnheimben került megrendezésre 42. küldöttség 2500 sportolója részvételével. A versenyeken először indulhattak a központi idegrendszer sérültjei is. A játékokat hivatalosan Margaret hercegnő nyitotta meg.
Magyarország az 1976-os torontói játékok politikai tiltakozásáért, és bojkottja miatt, illetve mert az 1976.és 1980. közötti négy év alatt, egyetlen nemzetközi sport szervezethez sem kérte -ehhez akkor vagy politikai szándék vagy az akkori sporthivatal OTSH, pénzügyi döntésére lett volna szükség- a felvételét.
Így Magyarország nem kapott meghívást Arnheimbe az 1980-as para-játékokra.
E politikai döntés nagyon sok magyar mozgás és látássérült sportolót fosztott meg a világ legmagasabb színvonalú sporteseményétől.
1976 Toronto
Az első paralimpia, melyen a paraplégiás sportolók mellett látássérült és amputált versenyzők is részt vettek. A XXI. Olimpiai Játékok szervező bizottsága nem tudta felajánlani az olimpiát megrendező Montreal létesítményeit, ezért az ötödik paralimpiát Torontóban rendezték meg Ontario állam kormányának támogatásával.
A torontói játékokon 42 küldöttség 1600 sportolót nevezett, a tolószékes versenyeken 150 paralimpiai rekord dőlt meg, és 103 világrekord született. A játékok sima lebonyolítását 3500 önkéntes közreműködése segítette.
Magyarország először küldött hivatalosan sportolókat a paralimpiai játékokra. A küldöttség, 12 sportoló és 3 kísérő személyzet a megnyitó ünnepséget követő harmadik versenynap után kénytelen elhagyni a játékok színterét, mert politikai okok miatt a Magyar Népköztársaság kormányának döntése alapján – Dél-Afrika sportolóinak jelenléte miatt (feketék-fehérek közös csapatban) extra államköltségen hazautaztatják versenyzőinket. A három versenynap során Tauber Zoltán asztaliteniszező aranyérmet, Oláh József atléta bronzérmet szerzett. A rendezők az addig elért magyar eredményeket törölte a hivatalos protokollból.
1968 Tel Aviv
Az 1968. évi paralimpia színhelye Mexikó City lett volna, a XIX. Olimpiai Játékok rendező városa, de adminisztrációs problémák miatt ez nem valósulhatott meg. A játékokat Tel Avivban rendezték meg. A harmadik paralimpián 29 küldöttség 750 gerincsérült versenyzője vett részt. A megnyitó ünnepséget a jeruzsálemi egyetemi stadionban több, mint 25.000 néző kísérte figyelemmel.
1972 Heidelberg
A negyedik paralimpiai játékokra a németországi Heidelberg városában került sor. A játékokra 44 küldöttség ezer tolószékes sportolót nevezett. A paralimpiát a német elnök, Gustav Heineman nyitotta meg a heidelbergi egyetemi stadionban 50.000 néző jelenlétében.
Magánúton részt vett a játékokon Fejes András asztaliteniszező és atléta, aki kerekesszékes kocsiversenyen harmadik helyezést ért el, és egyben megszerezte Magyarország első paralimpiai érmét.
1964 Tokió
A második paralimpiai játékokat 1964-ben rendezték Tokióban. A játékokon 22 küldöttség 390 sportolója 
vett részt. Hét sportágban rendeztek versenyeket: íjászatban, atlétikában, kosárlabdában, snookerben, úszásban, asztaliteniszben, és súlyemelésben. A paralimpiát a japán királyi család támogatta. A játékokat nagyon gondosan megtervezték, és első alkalommal építettek paralimpiai falut. Ez volt az első paralimpia, ahol megjelent a zászló, poszterek és elhangzott a himnusz.1964-ben alakult meg a Mozgássérültek Nemzetközi Sportszövetsége (ISOD) is, Sir Ludwig Guttmann elnökletével. Ez a szervezet hozta létre a látássérültekre és az amputáltakra, majd később a központi idegrendszer sérültjeire vonatkozó versenyszabályokat.
1960 Róma
Az első paralimpiai játékokat 1960-ban rendezték meg Rómában. Antonio Maglio, az Ostiaban lévő Gerincsérültek Központjának (INAIL) 
igazgatója javasolta, hogy abban az évben a Stoke Mandeville Nemzetközi Játékokra az olasz fővárosban, Rómában kerüljön sor a XVII. Olimpiai Játékokkal egyidőben. Az első paralimpián 23 küldöttség 400 tolószékes sportolója vett részt. Az olasz kormány és az INAIL teljes támogatását élvezte a paralimpia. A „Mozgássérültek Olimpiájának” – akkoriban ezt az elnevezést használták – XXIII. János pápa adott külön jelentőséget, aki audiencián fogadta a résztvevőket. Egy későbbi alkalommal, mikor a pápa fogadta Sir Ludwig Guttmannt, a modern olimpiai játékok megalapítójához hasonlította őt, és ezt mondotta: „Ön a mozgássérültek Coubertinje.”
Forrás: Magyar Paralimpiai Bizottság
