MUNKATÁRSUNK JELENTI SZKOPJÉBÓL. Luminita Dinu Romániában valódi sztár, olyan híres, mint a futballisták, pályafutása alatt pedig számtalan szép sikert ért el. Jelenleg hazája U17-es leány kézilabda-válogatottjánál dolgozik kapusedzőként a szkopjei Európa-bajnokságon, s nem is kérdés: aranyérmet nyerne. Az elődöntők előtt a korábbi klasszissal beszélgettünk.
Roska Emese Boglárka • „Lányok, nézzetek hátra! A világ legjobb kapusa áll mögöttetek” – fordult egyik nap az ebédlőben Bartalos Béla a magyar játékosokhoz, akik tágra nyílt szemekkel figyelték a kétszer is a világ legjobb kapusának választott Luminita Dinut. A világbajnoki ezüstérmes, háromszoros Bajnokok Ligája-győztes román legenda kapusedzőként vesz részt a szkopjei U17-es Európa-bajnokságon, amelyen a szomszéd ország együttese – a magyarokhoz hasonlóan – elődöntős.
Némi egyeztetés után a videóelemző, magyarul jól beszélő delegációvezető, Ioan-Radu Cheregi segítségével faggattuk a 43 éves korábbi nagyszerű kézilabdázót, aki nyelvi akadályokat is elsöprő nevetéssel felelt a kiválóságát felvető kérdésre.
Oktat, a kapuban
„Tudom, milyen sokat jelent példaképnek lenni. Az enyém a nálam fiatalabb norvég Cecilie Leganger volt, és életem egyik meghatározó élménye, amikor egy csapatban játszhattam vele (Bajnokok Ligája-döntőbe jutottak a Krim Ljubljanával 2004-ben – A szerk.). Örülök, ha én is mások ideálja lehetek, de nem úgy gondolok magamra, mint aki valaha a világ legjobbja volt. Szerettem védeni, sokat és keményen dolgoztam, és szerencsére ezt általában elismerték.”
Ahogyan beszélgetünk, szóba kerül, hogy tíz évesen kezdett kézilabdázni, és három esztendeig átlövőként szerepelt. Csakhogy – s ezen a ponton a mozgást imitálva mutatja – futásban rendre utolsóként zárt, viszont az edzők azt mondták, hogy termete miatt jól takarja a kaput, ezért a vonalra állították.
Szavaiból érződik, él-hal a kézilabdáért, s szíve szerint talán még ma is védene, ám számos sikert követően 2009-ben visszavonult, hiszen gyermeket akart. Cheregi szerint a román lapok tele voltak a hírrel, amikor a focisták ismertségével és népszerűségével vetekedő Dinu állapotos lett. Közben a korábbi klasszis a telefonján mutat képeket az elbűvölő Stefaniáról, aki már elmúlt öt éves.
Noha gyermeke megváltoztatta Dinu életét, nem bírt elszakadni a sportágtól, s bár különösebben nem készült arra, hogy az utánpótlással foglalkozzon, már aktív pályafutása végén a fiatalok mellé szegődött (ráadásul 2012-ben néhány hónap erejéig a pályára is visszatért az Olthim Válceában).
A világ legjobbja volt
„Mindig azt tanítom a kapusaimnak, hogy ne féljenek se labdától, se ellenféltől, senkitől. Hinniük kell magukban. Edzeniük is sokat kell, és ne csak a pályán gyakoroljanak, hanem készüljenek azon kívül is, minden információt ültessenek át a gyakorlatba. Vallom, hogy kizárólag akkor nyerhet egy csapat, ha remek kapusai vannak. Ha csak egy játékos is felülmúl engem, nagyon boldog leszek, de persze minél több, annál jobb.”
Hirtelen Cheregi kilép a fordító szerepből, s maga is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Nem hallgathatja el ugyanis, hogy szerinte Dinu a valaha volt legjobb kapusedző a válogatott mellett. Mutatja is: a lába ujjától a feje búbjáig vérbeli hálótőr, aki a lövők és a kapusok fejével is képes gondolkodni, ezért aztán a legjobb kezekben vannak nála a fiatal román tehetségek.
A tapasztalatra esküsznek
Tavaly világbajnok lett az U18-as román leányválogatott, igaz, az idén a tizedik helyen zárt a társulat az U19-es Eb-n. Érdekesség azonban, hogy a csapatból senki sem került be a felnőttválogatottba. „Nálunk, Romániában úgy tartják, hogy a tapasztalat a legfontosabb, ezért a fiatalok fejlődjenek a korosztályukban, s majd később számítanak rájuk” – mondja Dinu. A felfogásra részben őt maga is példa, hiszen bár már 16 évesen játszott a felnőttbajnokságban, a válogatottba csak 1999-ben, 26 évesen (!) kapott először meghívót. Igaz, onnantól visszavonulásáig kibérelte a helyét a poszton, 188-szor állt a román nemzeti együttes kapujában.
Ezt követően persze szóba kerül az U17-es Eb-elődöntő, amelyben a román és magyar csapat is érdekelt a kiválóságnak sok kedves emléket idéző – 2002-ben a Kometallal nyert BL-t – Szkopjéban. Dinu tanítványai némi szerencsével kerültek a legjobb nyolc közé, hiszen bár kikaptak Németországtól és Oroszországtól, körbeverések után jobb gólkülönbséggel léptek tovább a négyesből. A középdöntőben a szlovénok és svédek ellen már nem volt pardon, így a döntőért Dánia ellen léphetnek pályára.
Úgy látja, hogy a négy legjobb csapat jutott az elődöntőbe, de személy szerint ő az egész mezőny legerősebbjének az orosz válogatottat tartja, így arra számít, hogy a fináléban visszavághatnak a keleti riválisnak a csoportkörben elszenvedett vereségért. Igaz – s tán ezt nem csak a kérdező nemzetisége miatt teszi hozzá –, Hajdu Jánosék is nyerhetnek a pénteki mérkőzésen: amelyik csapat kevesebbet hibázik, az győz. S persze cseppet sem lenne csalódott, ha végül román-magyar finálét rendeznének.
A magyarok meccsei közül eddig csupán a franciák elleni találkozót látta Dinu, így nem tudja teljes bizonyossággal felmérni, hogy milyen játékerőt képvisel a társaság. Abban azonban biztos, hogy Görbicz Anita óta évről évre felbukkannak új tehetségek, és nincs ez másként a mostani korosztályban sem.
Lassan mindenki a dolgára indul, de persze a beszélgetés végén előbb kölcsönösen sok sikert kívánunk a másik válogatottjának. Azért a legendás kapus gyorsan hozzáteszi, ha arra kerül sor, a döntőt ők nyerik.
Ha úgy védenek a kapusaik, mind hajdanán Dinu, kétségkívül jók az esélyeik…
Leány U17-es Európa-bajnokság, Macedónia, Szkopje, program, péntek
Elődöntők: 18.00 Oroszország–Magyarország, 20.30 Dánia–Románia
5-8. helyért: 13.00 Szlovénia–Franciaország, 15.30 Horvátország–Svédország
A 9-12. helyért: 18.00 Spanyolország–Hollandia, 20.30 Norvégia–Németország
A 13-16. helyért: 13.00 Csehország–Portugália, 15.30 Szlovákia–Macedónia
