Még csak tizenhárom éves, de már 130 méteres sáncról is magabiztosan emelkedik el a Kőszeg SE síugrója, Molnár Flórián. Édesapja és olasz szakemberek szerint is eljuthat a Világ Kupáig. Legközelebb annak az egyik előszobájában, a FIS-kupán indul.
Nagy-Pál Tamás • Mostoha a magyar síugró helyzete, hiszen csak keveset tud havon edzeni – gondolja az ember, pedig a megállapításnak csak a második fele igaz. Mint Molnár László északi szakágvezető is rámutatott: a műanyag pálya is tökéletes felkészülést biztosít, nem szólva arról, hogy a nyári szezonban a versenyeket sem havon rendezik.
Flórián ugrik
„Talán azt túlzás lenne kijelenteni, hogy nyári sport lett a mienk, de nem vagyunk messze tőle. A műanyag pályákat egyszerűbb és olcsóbb is üzemeltetni és karbantartani. A téli szezon pedig mindössze két hónap” – mondta a szakember, aki egyébként hazánk egyetlen síugró szakosztályában, a Kőszegi SE-ben edzi többek közt két fiát, Flóriánt és Kristófot.
Tehát nem a hó hiánya miatt kell a tanítványaival minden héten külföldre utaznia, hanem, hogy megfelelő méretű sáncon készülhessenek. Merthogy a 13 éves Flórián például akkora tehetség, hogy már most 100 vagy akár 130 méteres sáncról ugrik, míg Kőszegen – egyelőre – 40 méteres a legnagyobb. Ez pedig annak a fiúnak, aki két és fél éves kora óta síel, nem elég.
„Volt síugróként az egész családot meg akartam tanítani síelni – néz vissza a papa. – Flórit eleinte kutyapórázzal, aztán egyszer csak megindult a hegyoldalon. Az anyja rohant utána megrémülve, hogy most mi lesz? Hát, semmi nem lett. Így kezdte el, cumival a szájában. Beszélni még jóformán nem tudott, amikor térképen már megmutatta, melyik pályán szeretne csúszni.”
Még óvodás korában megismerkedett a síugrással is, mostanra pedig szállítja a jobbnál jobb eredményeket. A stájerországi rangos versenyeken például télen és nyáron is rendszeresen a dobogó tetején végez. Molnár ezért fiát, illetve az ötfős csapatot, amely vele készül, elindítja a Világ Kupa egyik kapujának számító FIS-kupán.
„Nagyon ritka ebben a sportágban, hogy ennyire fiatalok vegyenek részt felnőttversenyen. De nagyképűség nélkül mondhatom, hogy mind az öten magabiztosan ugranak a nagy sáncokról is. Persze, egyelőre nem várok tőlük eredményt. Csak tanuljanak meg ebben a közegben, Világ Kupa-szabályokkal versenyezni. Különböző stresszhelyzeteket kell kezelni, mint amilyen a ruhakontroll.”
Merthogy az idei év új szabálya szerint a zsűri már ugrás előtt, a toronyban ellenőrzi, hogy szabályos ruha van-e a versenyzőn, így akár már akkor diszkvalifikálhatják. Sokszor nem szándékos csalásról van szó, főleg fiatalok esetében, hiszen még gyorsan változik a testsúlyuk, akár már kis, ebéd utáni sütizéstől. „Ilyenkor minden milliméter számít. Nem lehet bő a ruha, nem lehet denevérhónalja. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő síugró központjában, a szlovéniai Planicán voltunk a napokban a ruhapróbán, remélhetőleg nem lesz probléma” – tette hozzá az edző papa.
Flóriánnak tehát egyelőre az lesz a feladata, hogy szokja a légkört. Ennyi idősen sietnie még nem kell sehova, anélkül is nagy dolgokra lehet hivatott. „A testi adottsága kitűnő: százhetvenöt centiméter magas, mégsem több negyven kilónál. Erős, mégis könnyű a testszerkezete. Nagyon szorgalmas, soha nem kell noszogatnom. Hogy meddig juthat el? A Világ Kupa-szereplés már benne van. A korosztályában tartja a színvonalat a többiekkel. És ezt nemcsak én mondom, hanem például az olasz edzőkollégáim is megerősítették.”
