Manchester után Észak-Írország fővárosában, Belfastban is bemutatták Szöllősi György Puskás Ferencről írt életrajzi kötetének angol nyelvű kiadását Puskás – The World’s Greatest Goalscorer (Puskás, a világ legnagyobb góllövője) címmel.
A Wellington Park Hotel különtermében 2015. szeptember 7-én megtartott sajtóbemutatón többek között részt vett Ken Belshaw, Magyarország tiszteletbeli konzulja, Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alelnöke, Adrian Searle, az angol nyelvű Puskás-könyv kiadója, Pataki Eszter, a londoni magyar nagykövetség sajtó- és kulturális tanácsosa is. Az esemény kezdetén a résztvevők egy perces néma felállással emlékeztek az augusztus 12-én váratlanul elhunyt Puskás Ferencné, Erzsébet asszonyra, aki az eredeti tervek szerint maga is eljött volna a bemutatóra.
Ken Belshaw hozzászólásában először is emlékeztetett arra, hogy Belfast világhírű szülötte, az aranylabdás labdarúgó, George Best halálának az idén van a 10 éves évfordulója. „Best is legenda volt, éppúgy, mint Puskás, Pelé, Cruyff, Maradona vagy Eusebio. De mind között Puskás volt az első és a legnagyobb legenda. Puskás megváltoztatta a futballt, ahogyan Hemingway vagy Shakespeare megváltoztatta az irodalmat. Aki nem élt velük egy időben, az is pontosan tudja, hogy kik voltak ők, és mit alkottak” – jelentette ki a tiszteletbeli konzul.
Amint Berzi Sándor elmondta, neki megadatott, hogy az MLSZ-ben éveken keresztül együtt dolgozhatott Puskás Ferenccel, sőt édesapja együtt is futballozott vele. „Jómagam sajnos soha nem láttam játszani, de úgy nőttem fel, hogy minden Puskásról szólt, és én megbíztam édesapám szakmai véleményében: tudtam, hogy valóban ő volt a legnagyobb. Ma már azt is tudom, hogy Puskás vitte a legmesszebbre Magyarország jó hírét.”
Az MLSZ alelnöke elmesélte az első személyes találkozásuk történetét is. „1990-ben részt vettem a FIFA római kongresszusán. Az esti fogadáson egyszer csak mindenki elkezdett suttogni: ’Megjött Puskás, megjött Puskás…’ Minden elcsendesedett, megállt az élet, minden szem őt kereste. Aztán megtörtént a csoda: valóban belépett a terembe. Varázslatos pillanat volt…” Puskás emberi nagyságát méltatva Berzi Sándor arra az esetre emlékezett, amikor 1995-ben a bécsi BL-döntőt nézték meg Puskással. „Későn indultunk haza autóval – én vezettem. A határon óriási volt a sor, órákig álltunk, mire átjutottunk, úgyhogy végül reggel 6 órára értünk Budapestre. Érte viszont 7-re jött az autó, hogy Kisvárdára vigye egy közönségtalálkozóra. Mondtam neki, hogy mondja le a részvételt, 68 évesen nem kellene túlhajszolnia magát. Ő természetesen hallani sem akart erről: hétkor indult tovább, mert nem akart csalódást okozni a futballrajongóknak…”
Adrian Searle óriási lehetőségnek tartja, hogy Puskás Ferenc különleges történetét megismerheti az angol nyelvterület sportszerető olvasóközönsége. „Glasgow-ban nőttem fel, és ott mindenki tisztában van azzal, hogy a futballtörténet valaha volt legnagyobb mérkőzése az 1960-as BEK-döntő volt, amelyen Puskás a Real Madrid színeiben négy gólt lőtt az Eintracht Frankfurtnak. Azon a 7:3-ra végződött meccsen 122 ezren ültek a nézőtéren. Az új Hampden Park stadion már csak 50 ezres, de ha azt a meccset ma rendeznék, ötször annyian is jegyet vennének rá” – mondta a könyvkiadó, aki szerint magától értetődő volt, hogy ezt a kötetet elkészítik és piacra dobják. „Puskás Ferenc története példa a mai emberek számára. Egy futballista, aki egyszer a csúcsra jutott, majd amikor már úgy tűnt, lefelé ível a pályája, ő újra a csúcsra küzdötte magát, még magasabbra, mint azelőtt. Ezt a történetet mindenkinek ismernie kell. Szöllősi György története remek. A brit könyvpiacon sok játékosról található könyv, és ezek mind kedvelt olvasmányok, ezért biztosak vagyunk abban, hogy ez a kötet is sikeres lesz.”
Szöllősi György szerint hatalmas lépés Puskás Ferenc minél szélesebb körben való megismertetésére a manchesteri angol Nemzeti Futballmúzeumban szeptember 2-án megnyílt kiállítás. Amint emlékeztetett, a múzeumot évente másfélmillió látogató keresi fel, így bízvást remélhető, hogy a Puskás-kiállítást is sokan látják majd. „Amikor annak idején elkezdtem a munkát a magyar nyelvű Puskás-könyvön, kezdetben nem bíztam igazán a sikerben, hiszen rengeteg kötet jelent már meg nálunk a témában. Utóbb azonban rájöttem, hogy valójában Magyarországon él a legtöbb tévhit Puskás Ferenccel kapcsolatban. A magyarok, politikai okból, évtizedekig el voltak vágva a valóságtól vele kapcsolatban. Az angol nyelvű könyv most újabb lehetőséget nyújt arra, hogy még szélesebb körben, nemzetközi szinten is megismertessük az olvasókkal a valós tényeket Puskás életéről. Így talán a magyarok is elhiszik végre, hogy ő, igenis, óriási alakja volt az egyetemes kultúrtörténetnek” – mondta a szerző.
A brit Puskás-hetek rendezvénysorozata a belfasti könyvbemutató után Glasgowban folytatódik majd, ahol emléktáblát avatnak az 1960-as BEK-döntő emlékére, majd nemzeti ünnepünkön, október 23-án Londonban fejeződik be.
(puskas.com)
