Retro
2015. november 15. vasárnap, 15:42
Szerző: Balogh Tamás; Fotó: DPPI
2004-ben ezen a napon vált hivatalossá, hogy a Red Bull megvásárolja a Jaguart. Az azóta eltelt évek roppant sikeresen alakultak számukra – csak remélni tudjuk, hogy idén nem ér véget ez a sztori.
A Ford 1999 végén döntött úgy, hogy megvásárolja a háromszoros világbajnok Jackie Stewart által három évvel korábban alapított Stewart Grand Prix-t. A Johnny Herbert révén egy futamgyőzelemmel is büszkélkedő istálló így a 2000-es szezon kezdetétől fogva Jaguar Racing néven futott, ám a jogutód még annyira sem tudott sikeres lenni, mint elődje: csupán két dobogós helyre futotta nekik Eddie Irvine révén.
Dietrich Mateschitz és Tony Purnell
A Ford a gyenge szereplés miatt végül öt esztendő után, 2004-ben döntött úgy, hogy megválik a Jaguar Racingtől. Azonnal pletykák kezdtek terjedni arról, hogy a Formula-1-ben már amúgy is érintett Red Bull (a Saubert támogatták ebben az időszakban) vezére, Dietrich Mateschitz lecsapna a kínálkozó lehetőségre, így immár saját csapattal képviseltetné magát a száguldó cirkuszban.
2004. november 15-én, a következő szezonra való nevezés határidejének napján aztán hivatalossá váltak a hírek: az energiaitalosok valóban megvették a Jaguart! „Ez igen! El tudnának képzelni ennél jobb végkifejletet a Milton Keynes-i csapatunk számára?” – lelkendezett Tony Purnell akkori csapatfőnök.
Mateschitz azonnal egyértelművé tette, hogy komolyak a szándékai az F1-ben: „Már nagyon várjuk az első Formula-1-es szezonunkat a Jaguarral. Ez egy fontos első lépcsője a motorsport iránti tízéves elkötelezettségünknek.”
A Red Bullnál leszögezték, hogy nem akarják elkapkodni a pilótakérdést. Végül az egyik ülést a McLarentől csaknem egy évtized után távozó David Coulthard kapta meg, mellette pedig felváltva alkalmazták Christian Klient és Vitantonio Liuzzit – igaz, utóbbi végül csupán néhány versenyen állhatott rajthoz 2005-ben.
Bár a mezőny többi szereplője sokáig csak egyfajta bulicsapatként tekintett a Red Bullra, az alakulat már rögtön az első versenyén bebizonyította, hogy számolni kell velük: Coulthard a negyedik, Klien a hetedik helyen ért célba Ausztráliában. A következő évek során folyamatosan megszilárdították helyüket a középmezőnyben, a 2009-es átfogó szabályváltozásokat remekül kihasználva pedig egyenesen az élre törtek.
Ahogy azt mondani szokás, a többi már történelem: Jenson Button és a Brawn GP ugyan egy évvel még késleltetni tudta a hatalomátvételt, 2010-től kezdve négy idényen keresztül letaszíthatatlan volt az F1 trónjáról a Sebastian Vettel, Adrian Newey, Christian Horner fémjelezte gárda.