Büszke az eredményeire és természetesen az Eb-harmadik, valamint vb-ötödik helyezett édesapjára is, de a tizenévesek felfogását követve Sós Dániel is jobban örül már annak, ha nem csak úgy emlegetik, mint dr. Sós Csaba nagyfiát. Pedig az „Öreget” nehéz kihagyni a történetből, mert a Széchy Tamás iskolájában nevelkedett egykori válogatott versenyző ma a Testnevelési Egyetem úszótanszékének vezetője, másfelől a Magyar Úszó Szövetség egyik alelnöke, valamint tagja a MOB Nemzetközi Kapcsolatok és Sportdiplomáciai Bizottságának.
Az FTC szakosztályában nevelkedett, de Magó Gábort, az edzőjét Érdre követő 17 éves úszóreménység egyelőre még nem lépte át az amatőröket a hivatásosoktól elválasztó határvonalat, de az eredményeit egyre inkább lehet profinak nevezni.
„Tizenhárom esztendősen kezdtem el foglalkozni az eredményeim értékelésével, a ranglistákon elfoglalt helyezéseimmel, és jutottam el odáig, hogy már az egyéni rekordjaim megdöntését is tudatosan vettem célba. A delfinbajnokságok világához képest idén minőségi ugrás következett be azzal, hogy a junior világbajnokságon a 200-as vegyes úszó döntőben ezüstérmet nyertem, a 400-on pedig az ötödik helyen végzetem. Ehhez jött Bakuban, az Európai Játékokon ismét a 400-on még egy negyedik helyezés, most pedig a megtisztelő és biztatással felérő beválogatásom a netanyai rövid pályás Európa-bajnokságra készülő csapatba. Nincs lámpalázam, mert Kiss László, a válogatott vezetőedzője tudásomhoz igazított feladat teljesítését várja el tőlem, amelynek egyik fontos eleme a tapasztalatszerzés, a „nagyok” verseny előtti felkészülésének tanulmányozása. Ettől függetlenül nagyon boldog lennék, ha az egyéni csúcsaimat éppen ott sikerülne megközelítem, netán a nagyságok „húzásának” köszönhetően még meg is javítanom” – mondta a nyilatkozást is még csak kóstolgató Sós Dániel a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának.
Irigykedve tekint azokra a „colos” úszókra, amerikaiakra és ausztrálokra, akik 2 méter magasra nőttek, de reméli, hogy egy-két év múlva neki sem 180, hanem legalább 185-186 centimétert fognak mérni. Mindenesetre a négyszeres olimpiai bajnok, sokáig Gyurta Dániellel versengő 164 centis Kitadzsimánál már most magasabb…
„Nem az édesapám tanított meg úszni, és az edzésmunkámba most sem szól bele, pedig ha valaki, hát ő nagyon sokat tud a sportágunkról – folytatta. – Olyankor szoktunk kettesben leülni és egy kicsit szakmázni, amikor észreveszi rajtam, hogy nem vagyok kellőképpen motivált. Ilyenkor bizony nagy szükség van a pszichológusi képességeire. A szakmai munkát Magó Gáborra és Selmeci Attilára bízza, akik velem együtt úgy gondolják, hogy jövőre sokat javíthatok az eredményeimen. Ha ez sikerül, akkor talán a legjobb 15 európai közé is be tudom verekedni magamat a 400 vegyesen. Annál is szebb lenne, ha 2016-ban a londoni nagymedencés Európa-bajnokságra is sikerülne eljutnom. A riói olimpiai játékok televíziós közvetítését olyan szemmel fogom nézni, hogy négy évvel később, a tokiói nyári játékokon talán már én is „adásban” leszek” – mondta befejezésül a Veres Pálné Gimnázium jövőre érettségiző humán tagozatos tanulója, akire egy évvel később, a budapesti FINA világbajnokságon újabb vizsga várhat.
(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MOB/Szalmás Péter)
