A húsfogyasztás visszaszorítása jelentős szerepet játszhat a klímaváltozás megfékezésében – derült ki egy új tanulmányból.
A november végén kezdődő párizsi klíma csúcstalálkozóhoz időzített jelentés a hústermékek tömeggyártásához való nemzetközi hozzáállást vizsgálta és azt, hogy az emberek hajlandóak lennének-e kevesebb húst enni annak tudatában, hogy ezzel segítik az éghajlatváltozás elleni harcot.
A Glasgow-i Egyetem kutatói Kínában, Brazíliában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában végzett fókuszcsoportos interjúk alapján arra a megállapításra jutottak, hogy az emberek készen állnak a húsfogyasztásukat érintő radikális változtatásokra, amennyiben kormányaik egyértelmű útmutatással szolgálnak számukra.
A Változó éghajlat, változó étrendek: módok a húsfogyasztás csökkentésére (Changing Climate, Changing Diets: Pathways to Lower Meat Consumption) című tanulmány szerint az egészséges szintű húsfogyasztásra való áttérésnek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy az emberiség 2 Celsius-fok alatt tudja tartani a század végéig a globális átlaghőmérséklet emelkedését, ami az ENSZ Párizsban rendezendő 21. klímakonferenciájának (COP21) elsődleges célja.
A tanulmány szerint a Földön élő több milliárd csirke, disznó és szarvasmarha üvegházhatású gáztermelésben játszott szerepe nagyobb, mint a közlekedésből, beleértve a repülőket is, származó kibocsátás egésze – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A kutatók szerint a haszonállat szektor már most a globális üvegházhatású gázkibocsátás 15 százalékáért felelős, és hacsak nem sikerül visszaszorítani a hús iránti kereslet növekedését, akkor az ágazat emissziója olyan szintre fog növekedni, ahol már elkerülhetetlen lesz a pusztító éghajlatváltozás.
Az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai kutatóműhely, a Királyi Külügyi Intézet – közkeletű nevén a Chatham House – közreműködésével készült tanulmány szerint globálisan nézve az egészséges étrendre való átállással a szükséges kibocsátás-csökkentés több mint negyedét lehetne teljesíteni 2050-re.
“A kormányok félnek beleavatkozni életmódbeli kérdésekbe, tartva a lehetséges kellemetlen következményektől” – mondta Catherine Happer, a jelentés egyik készítője. Hozzátette: “a tanulmányunk számára készített kutatás azonban azt mutatja, hogy az emberek nincsenek tisztában ezzel; és amikor kommunikálják feléjük a húsfogyasztás kibocsátásban játszott szerepét, akkor megfogalmazódik bennük az igény a szükséges lépések megtételére, amit elsőslegesen a kormányuktól várnak”.
“Még a hús árának emelését célzó népszerűtlen intézkedésekkel, mint például a szénadó bevezetésével szembeni ellenérzés is csökkenne, amennyiben a lakosság megérti az okokat” – magyarázta a szakember.