A méhnyakrák miatti halálozás évenként megismételt vérteszttel ötödére csökkenhetne brit orvosok szerint, ám az erről született tanulmány eredményei még a kutatók szerint is további igazolásra szorulnak.
A méhnyakrák gyakran azért halálos kimenetelű, mert túl későn fedezik fel. A Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány, amelyben 14 éven át 200 ezer nő adatait vizsgálták, a rákszűrés fontosságára irányítja rá a figyelmet.
A méhnyakrákot nehéz kiszűrni, ugyanis olyan tünetei vannak, amelyek más betegségeknél is jelentkeznek, mint az alhasi fájdalom, étkezési problémák vagy állandó puffadás.
Nagy-Britanniában a valaha végzett egyik legnagyobb szabású kutatást végezték el a méhnyakrák szűréséről. A CA125 molekula szintjét mérték a nők vérében. Akinél a szint megemelkedett, további tesztekre küldték, a legvégén következhetett a sebészi beavatkozás.
A kutatás eredménye azonban a tudósok szerint is “ellentmondásos”. A kezdeti statisztikai elemzés nem igazolta a szűrés előnyeit, melyek azonban kimutathatók lettek, ha kivették azoknak a nőknek az adatait, akiknél már elkezdhetett növekedni a tumor. A kutatók aztán egy “elnézőbb” statisztikai elemzést készítettek, amelyből szintén az derült ki, hogy a szűrés előnyökkel jár.
A méhnyakrák világszerte a hetedik leggyakoribban jelentkező daganatos betegég, évente 240 ezer új esetet regisztrálnak.
Usha Menon professzor, a kutatás vezetője a BBC Newsnak úgy fogalmazott: “Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogyan lépjünk előre a szűréssel, ugyanakkor becsléseink reménykeltőek, mert ezek alapján 20 százalékos lehet a csökkenés, ezt kell bizonyítanunk.”
A kutatók tehát még további három éven át követik a pácienseket, hogy döntő bizonyítékkal állhassanak elő. A szűrés ellen szól egyelőre, hogy esetleg indokolatlan műtétekhez vezethet, amikor a daganat jóindulatúnak bizonyul.
A szakemberek ugyanakkor a tanulmányt nagyon fontos előrelépésként értékelték a méhnyakrákkutatás terén.
