Még mindig nem tudni pontosan, hány kis sportág diákolimpiáját veszélyezteti az új kiírás. Dr. Mészáros János bízik a megoldásban, ugyanakkor Balogh Gábor gyakorlatilag megerősítette Képes Gábor félelmeit: már csak apróbb finomításokra hajlandó a Magyar Diáksport Szövetség.
Nagy-Pál Tamás • Tavaly októberben honlapunk számolt be először arról (ITT), hogy néhány kisebb sportágban veszélybe került a diákolimpia jövője, miután az új kiírás szerint sokszorosára emelték a licencdíjat, vagyis védjegyhasználati díjat. A Magyar Fallabda Szövetség főtitkára, Képes Gábor kereste meg honlapunkat kétségbeesetten, miután az eddigi húszezer forint helyett több, mint háromszázezret kellett volna ahhoz befizetniük, hogy megrendezhessék a hivatalos diákolimpiát.
Balogh Gábor
A megoldást a MOB a nem olimpiai sportágak tagozatától várta. Az dr. Mészáros János elnökségével – aki egyébként maga is érintett a karateszövetség elnökeként – meg is tárgyalta az ügyet, és úgy döntött: kérdőívet küldenek a szakszövetségeknek, hogy felmérjék, pontosan hány sportágat és milyen mértékben érint a probléma. „A válaszok feldolgozása jelenleg is zajlik – tudtuk meg Mészárostól. – Az összesítés után szeretnénk javaslatot tenni a Magyar Diáksport Szövetségnek. Nemcsak a licencdíjjal van egyébként probléma, hanem, hogy ezzel együtt a nevezési díj mértékét kötelező jelleggel csökkentették, így anyagilag valóban nagyon körülményessé vált a rendezés.”
A karatéban évről évre kétezer fiatalnak rendeznek diákolimpiát, három szakágban. A megemelt licencdíjjal, illetve a csökkentett nevezési díjjal nem lehet nullszaldósra kihozni. „Elég, ha csak a csarnokbérlést, a jelentős létszámú bírói kart vagy az eszközigényt említem. Azonban felvettem az MDSZ-szel a kapcsolatot, és ígéretet kaptam arra, hogy növelhetjük a nevezési díjat.”
Mészáros szerint a felháborodásnak van alapja, ugyanakkor nem lehet tudni, pontosan hány szövetséget érint hátrányosan az ügy. „Úgy vélem, ha olyan javaslatot tudunk átadni az MDSZ-nek, melyből kiderül, hogy a módosításokkal jelentősen bővül a diáksportolók száma, akkor megfogadják. A cél az, hogy megállapodjunk, és minél több gyerek vegyen részt a tornákon.”
Képes Gábor már közel sem ennyire optimistán várja a fejleményeket. „Semmilyen eredménye nem lesz a kérdőívezésnek. Én egyébként először ki sem akartam tölteni, mert mindenről kérdeztek, csak a valóságról nem. Néhány kérdést így én tettem bele pótlólag. Mennyibe került a szakszövetségeknek a rendezés az előző évben? Mennyivel nőtt az új szabályoknak köszönhetően? Az MDSZ milyen módon járult hozzá a rendezéshez? Ezen kívül rákérdeztem: egyáltalán megrendezik-e a diákolimpiát, és ha nem, akkor miért?”
A fallabdázók egyértelműen eldöntötték, hogy ilyen feltételek mellett nem lesz hivatalos diákolimpiájuk. „Diákbajnokságot rendezünk, ugyanabban a lebonyolításban. A különbség annyi, hogy a felvételi többletpontokat nem kapják meg a gyerekek. Azonban nem az a jellemző, hogy valaki csak egyetlen évben ér el jó eredményt, hanem a többéves csúcsteljesítmény. Vagyis aki most nem kap pontot, kaphat jövőre.”
Képes tehát mégis bízik abban, hogy a következő évben megrendezhetik a hivatalos tornát? „Nem zárom ki teljesen a változtatás lehetőségét, mert ez a rendszer egyszerűen abnormális. Az igazságérzetem azt diktálja, hogy vissza kell csinálni. Nem tagadom: az is lehet, hogy csak kishitű vagyok, azért látom ennyire sötéten a helyzetet. De reálisan nézve csak abban bízom valamelyest, hogy találunk középutas megoldást. Mi megszervezzük, lebonyolítjuk a versenyt, csak ne akarjanak érte belőlünk annyi pénzt kisajtolni.”
Megkerestük az MDSZ elnökét, Balogh Gábort is, aki megerősítette, hogy várják a kérdőíveket. „Alapvetően azonban nem kívánunk változtatni a kiíráson. Régen is volt licencdíj. Ez teljesen normális, hiszen nemcsak a diákolimpia brandhasználatának a jogát adjuk cserébe, hanem szolgáltatást nyújtunk. Gondolok itt az egyetemi felvételi többletpontokra, illetve felajánlottuk: hirdetjük a versenyeket, hogy minél több potenciális résztvevőhöz jusson el a híre. Valamint az állami intézményfenntartóval folytatott egyeztetések alapján a KLIK valamennyi versenyre fedezi az utazási költségeket.”
Idén nem lesz diákolimpia
A másik nagy változás a nevezési díjak felső limitjének megszabása volt. „A szülőktől kaptunk visszajelzéseket: egyes sportágakban nem volt megfizethető a részvétel. Az a célunk, hogy a szövetségek ne zárják ki a sportolási lehetőségből azokat a diákokat, akiknek a szülei nem tudják kifizetni a nevezési díjakat. A diákolimpia az egyetlen iskolai sportversenyrendszer, amely a munkanélküliséggel sújtott térségekben is jelen van, a hátrányos helyzetű tanulókat is érinti. Nem engedhetjük meg, hogy kizárják őket. A diáksport nem a tehetősek kiváltsága.”
Balogh elmondta: már tettek engedményeket, ugyanis a licencdíjat eredetileg szakáganként kellett volna befizetni, de végül sportáganként tartanak rá igényt. „Kérésre a nevezési díj limitösszegét is megemeltük. Ennyi segítséget tudtunk adni, egyébként már csak finomításra vagyunk nyitottak. Tudom, hogy két-három szövetségnek ez valóban gondot jelenthet. De higgye el: nekem sem az a célom, hogy kevesebb diák induljon a versenyeken, és nem arra megy a játék, hogy minél több pénzt gyűjtsünk magunknak.”
A helyzet nem tűnik egyszerűnek, hiszen az MDSZ-nek hiába ugyanaz a célja, mint a szakszövetségeknek, látszik, hogy néhány kis sportágban ez fordítva sülhet el, hiszen a nevezési díjakból tudnák csak előteremteni a megemelkedett licencdíjat.
A kérdés csak az: pontosan hány sportágban veszélyezteti a kialakult helyzet a diákolimpia jövőjét?
A kérdőívek feldolgozása után azt is megtudjuk.
