Torba Erik a szombathelyi kötöttfogású Magyar Nagydíjon élete legrangosabb felnőttversenyén vehetett részt. A dorogiak utolsóéves junior birkózója fényes éremmel búcsúzna a korosztálytól.
Lakner Gábor • Torba Erik utolsó éves juniorként idén egyre több felnőttversenyen is elindul. Elsőként a szombathelyi Magyar Nagydíjon lépett szőnyegre a dorogiak versenyzője a legkisebb súlycsoportban, az 59 kg-ban.
„Ez volt az eddigi legrangosabb felnőttversenyem, örülök, hogy részt vehettem rajta. Nézőként korábban már láthattam, hogy milyen elsőrangú színhely Szombathely, most versenyzőként is átélhettem. Csak két mérkőzésre futotta, így olyan sok tapasztalatot nem tudtam szerezni.”
Az első körben tussal győzött a lengyel Arkadiusz Gucik ellen, aztán az üzbégből lett amerikai Ildar Hafizov már túl nagy falatnak bizonyult: 9-0-ra maradt alul.
„Az újdonsült amerikai nagyon jó birkózó, úgy szedte ki a kezemet, mint a játékbabának. Erősebb és rutinosabb is nálam, ki is használta. Sajnos, az elődöntőben kikapott a japántól, így nekem korán véget ért a verseny.”
Tavaly jó évet zárt, hiszen a junior világ- és Európa-bajnokságon is a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Utolsó juniorévében azonban még jobb szereplést vár magától.
Torba Erik (kékben) magasra tör
„Nem volt rossz évem a tavalyi, de teljesen elégedett nem vagyok. Aranyat szerettem volna nyerni, amire a világbajnokságon meg is volt az esélyem. Kikaptam attól a bolgártól, akit előtte és utána is megvertem, sajnálom, hogy pont a legfontosabb pillanatban nem sikerült. Bronzéremből már van elég otthon, korábban négyet is nyertem, idén szeretném fényesíteni. Úgy érzem, a junior-világversenyeken jó esélyem lesz rá.” (Azzal a bizonyos bolgárral, Joto Hrisztovval együtt állt a dobogó harmadik fokán a junior Eb-n.)
Erik tavaly az 55 kg-ban versenyzett a juniorok között, de idén 60 kg-ra vált, a felnőttek között pedig 59-ben indul.
„Már nem vállalom a fogyást az 55 kilóra, túl megterhelő lenne. Az 59 kilóhoz is kell leadnom, de azt még viszonylag könnyen megy. Sajnos, nagyon szeretek enni, így folyamatosan figyelnem kell, hogy ne szaladjon el velem a ló. Minden sportágnak megvan a maga nehézsége, a birkózásnak a fogyasztás az.”
Jelenleg még alapozó munkát végez a klubjában, a sok erősítés és futás mellett kevés szőnyegmunka szerepel a programban.
„Nem ez a kedvenc időszakom, a futást különösen nehezen bírom, az én helyem a szőnyegen van. Persze tisztában vagyok vele, hogy az eredményességhez szükség van az állóképességre. Dorogon Lévai Zoltán úszóedzéseket is tart, azt nagyon élvezem. Régen jártam már a klubomban, most folyamatosan Tatán készülök a felnőttválogatottal. Sike András, Takács Ferenc és Repka Attila is sokat foglalkozik velem, utóbbival dolgozom együtt a legtöbbet. Örülök, hogy fiatalként jól fogadott a csapat, az edzők is rendkívül készségesek: bármilyen kérdésem van, rögtön segítenek.”
A felkészülés középpontjában most a jövő szombati mogyoródi U23-as országos bajnokság áll, amelynek tétje nem kicsi: a győztesek indulhatnak márciusban a bulgáriai U23-as Európa-bajnokságon.
„Egyetlen lehetőségünk lesz kiharcolni a részvételt, amivel természetesen élni akarok. Mindenképpen ott a helyem az U23-as Eb-n, fiatal versenyzőként fontos, hogy minél több nemzetközi versenyen induljak, és minél jobb ellenfelekkel küzdjek meg.”
Erik sikeresen túl van első főiskolai félévén. Egerben tanul, sportszervezőnek. Annak érdekében, hogy a birkózást és a tanulást párhuzamosan tudja folytatni, levelező szakra jelentkezett.
„Sikerült az összes vizsgám, jól kezdődött a főiskolai élet. Mivel ritkán kell Egerbe járnom, ugyanúgy tudok mellette birkózni. Dorogon naponta kétszer edzünk, Lévai Zoltán nagyon figyel ránk. Erős személyiség, nála jó kezekben vagyunk. Minden feltétel adott a jó szerepléshez, már csak rajtunk múlik, hogy a versenyeken visszaadjuk a tanultakat.”
