Néhány hétig a felnőtt magyar ranglistát is vezette 400 m síkfutásban a 15 éves Molnár Janka. Edzője, Bartha Attila szerint megismerkedésükkor nem mutatott rátermettséget a tanítvány, de két éve úgy „megindult”, hogy most már bármi lehet belőle. Csak szenvedni tanuljon meg.
reb • Atlétikában – bármilyen is a mezőny – jelentős eredménynek számít, ha 15 éves sportoló a legjobb a felnőttek között. Márpedig a Budafok MTE-ben versenyző Molnár Janka a hónap elején 56,72-t ért el 400 m-en, és egészen a múlt hét végéig vezette az idei hazai rangsort. A felnőtt ob-n aztán Kéri Bianka megelőzte, de Molnár továbbra is a korosztályos örökranglista élén áll az időeredményével.
Molnár Janka és a mestere, Bartha Attila • Fotó: Lengyák György
„Janka öt éve kezdett atletizálni, s akkoriban egyáltalán nem tűnt ki a többiek közül – idézi fel a kezdeti időszakot a remek edző, Bartha Attila. – Sok tehetséges tanítványom volt, akik az első pillanatoktól mutatták, mi van bennük, ő viszont jó ideig lassúnak számított. Csakhogy tizenhárom évesen megindult. Nagyon jó időket futott, és rövidebb időszakot leszámítva, azóta is szárnyal.”
A leány azelőtt akrobatikus rock and rollozott, ám mint mondta, a testnevelők láttak benne fantáziát, neki pedig megtetszett az atlétika. Bár a táncban élvezte, hogy pattoghat, vonzotta a vágtázás.
„Nekem sosem unalmas vagy monoton az atlétika. Amikor futok, kizárom a külvilágot, és csak a gondolataimmal vagyok elfoglalva” – így Janka.
Bartha szerint azért is elképesztő a versenyzőjének egy-egy eredménye, mert korántsem edzésmenő, a tréningeken nem hozza ki magából a maximumot.
„Mindig azt mondom a gyerekeknek, jusson eszükbe, amit az olimpiai bajnok öttusázó, Balczó András mondott: előbb meg kell szokni, majd meg kell szeretni a szenvedést. No, Janka egyáltalán nem szereti. Akarati tényezőkben még mindenképpen fejlődnie kell, és növelni a fájdalomküszöböt. Ha a tehetsége mögé odatesszük a megfelelő edzésmunkát, bármi lehet belőle, mert rengeteg van benne.”
A tanítvány nem teljesen ért egyet a mesterrel. Azt mondja, korábban talán előfordult, hogy érezte, többet is képes volna, mégsem adja ki magából, mostanság azonban úgy hajt az edzéseken, hogy a megerőltetéstől hosszú percekig azt sem tudja, hol van.
Azzal viszont mindig tisztában van, hol szeretne lenni: 2017-ben Győrben rendezik meg az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, ő is a viadalra készülő keret tagja. Nagy motivációt jelentene neki, ha hazai pályán indulhatna.
Bartha idővel egyébként a 400 m gát felé terelné, merthogy abban a számban több keresnivalója lenne a nemzetközi mezőnyben, de Janka, ha rajta múlna – a sérülésektől is tartva –, a síkfutást választaná.
Futni tud, már csak szenvedni kell kicsit megtanulni.
