Az elmúlt húsz év legjobb ötletének tartja Hajdu János, az ifjúsági kézilabda-válogatott szövetségi edzője, hogy az ősztől már juniorként vitézkedő csapat szeptembertől „félig” a női élvonalban szerepel. A fiúk szakvezetője, Gyurka János szintén üdvözli az őket is érintő kezdeményezést.
reb • Ahogyan arról a Nemzeti Sport beszámolt, ősztől a mostani 12 helyett – a férfiakéhoz hasonlóan – 14 csapatos lesz a női NB I. Pontosabban, tizenötödik társulat is szerepet kap: résztvevőnek ugyan nem titulálnánk a juniorválogatottat, az együttes azonban minden élvonalbeli csapattal megmérkőzik egyszer Balatonbogláron, de az eredmények nem számítanak bele a versengésbe.
„A juniorok így többet készülhetnek, jobban fejlődhetnek, elvégre a lányoknál például a mostani csapat adja a 2018-as hazai U20-as világbajnokságon szereplő válogatott gerincét” – nyilatkozta Novák András, a szövetség főtitkára a sportlapnak.
„Ez már biztos? – kérdez vissza Hajdu János, az ősztől az NB I-ben lehetőséget kapó nemzeti együttes szövetségi edzője. – Mert ha igen, ez az elmúlt húsz év legjobb ötlete. Szükségünk van tizennégy kemény mérkőzésre, így tudjuk a legjobban felkészíteni a válogatottat a 2018-as, hazai rendezésű junior-világbajnokságra. Egyébként is, az elmúlt, eredmény nélküli éveket követően muszáj volt valamit tenni. A magyar kézilabda nem jutott el a riói olimpiára, az utánpótlás felé kell nyitni, hogy hasonló ne történjen meg.”
Rögzítette: igyekeznek minden tekintetben alkalmazkodni az élvonalbeli klubokhoz, különösen azokhoz, amelyek a nemzetközi kupákban is indulnak. Kérdés persze, hogy ha a csikócsapat ellen játszott meccsek eredménye nem számít bele a sorozatba, mi garantálja, hogy az élvonalbeli klubok komolyan veszik a juniorok elleni játékot?
„Bízom a klubok korrektségében, hogy presztízskérdést csinálnak a meccsekből. Azért az senkinek sem mutatna jól, ha legyőzné őt a juniorválogatott.”
Még született hivatalos döntés arról, hogy az egyesületeknek el kell-e engedni a játékosokat a válogatottba, és hogy a játékos szerepel-e saját csapata ellen (nem sok kézilabdázót érinthet a kérdés, de például Klujber Katrint rendre pályára küldik a Dunaújváros felnőttcsapatában, Lakatos Ritát is szerepeltették néhányszor a Győr legjobbjai között).
Van azonban a másik fontos kérdés, amely további problémákat vethet fel. A leányoknál korosztály válogatottjának a gerincét a NEKA adja – az a NEKA, amely jelenleg második az NB I B nyugati csoportjában (a hétvégén éppen a listavezető Szekszárdot múlta felül), s csupán két pont a hátránya. Ha megnyeri a sorozatot, NB I-ben indulhat.
„Azért ezzel várjunk még. A szekszárdiak nehezen bukhatják el a hátralévő meccseiket, s nekünk már a második hely is csodálatos lenne a fiatalokkal. Ha esetleg a győztes Szekszárd nem vállalja az NB I-es tagságot, az más tészta” – véli Hajdu.
Nem titok, a Balaton-parton régóta szeretnék a legmagasabb osztályban versenyeztetni a lányokat, csakhogy több kulcsjátékos a szezon végén távozik: például Hornyák Bernadett Dunaújvárosban folytatja, Monori Orsolya visszatér a Ferencvárosba. Ahhoz, hogy az élvonalban képesek legyenek indulni, öt-hat erős játékosra lenne szükség, akik a NEKA-n maradó reménységekkel képesek jó csapatot alkotni. Azt pedig Hajdu kizártnak tartja, hogy a jelenlegi, erősítések nélküli NEKA úgy szerepeljen az NB I-ben, hogy a juniorválogatottnak a legjobbak elleni mérkőzéseire rendre akár tíz játékost ad.
A férfiak esetében valamivel egyszerűbb a helyzet, hiszen ott az akadémisták nem olyan nagy számban válogatottak, ráadásul a NEKA jelenleg a feljutását tervezi az NB II-ből.
„Nagyon pozitív döntés – üdvözli az elgondolást Gyurka János, a juniorválogatott mestere. – Kopornyik Zsolt kollégámmal korábban már szerepeltünk négy meccs erejéig a juniorokkal az NB I-ben (később Csoknyai István vette át az irányítást – A szerk.). Az ötlet akkor érthető módon nem lelt támogatásra a klubokban. Biztosan lesz nehézség ezúttal is, de muszáj valamelyik ujjunkat megharapni. Az pedig nem is kérdés, a magyar kézilabda érdekét szolgálja, ha a fiúk ebben, a fejlődés szempontjából igencsak értékes korban jó mérkőzéseket játszanak.”
Gyurka a kollégájához hasonlóan bízik abban, hogy az élvonalbeli együttesek presztízskérdésként kezelik a juniorok elleni meccseket, azaz komolyan veszik.
A két szövetségi edző egyetért abban: hasznos lenne, ha a meccsek előtt a kerettagok együtt készülnének. Hajdu azt kérte az illetékesektől, hogy a mérkőzés előtti napon érkezzenek meg a játékosok, s a meccsek előtt taktikai megbeszélésen és egy edzésen is részt vegyenek. Gyurka fontos szempontra hívta fel a figyelmet: ha a szezon közben több időt töltenének közösen a játékosok, a nyári világverseny előtti felkészülést rövidíteni lehetne, így többet pihenhetnének a fiatalok.