Volt idő, amikor annyira erősnek tartották a magyar válogatottat, hogy idehaza fanyalogva fogadták az Eb-bronzot. Baróti Lajos együttese 1964-ben harmadik lett a Nemzetek Európa Kupáján, de nem járt köszönet érte. Mészöly Kálmán a sorozat valamennyi meccsén pályára lépett, ma úgy véli, nyernünk kellett volna.
Amíg az Európa-bajnokság, vagyis a Nemzetek Kupája történetének első kiírásán a magyar válogatott azonnal elbukott – oda-vissza kikapott a Szovjetuniótól – addig második nekifutásra a legjobb négyig jutott. A sorozat öt hónappal a chilei világbajnokságot követően, 1962. november 7-én Wales ellen kezdődött. A brit csapat akkoriban mumusa volt a magyar csapatnak, hiszen az 1958-as vb-n kikaptunk tőle, míg 1961-ben egy csak kései Tichy Lajos találatnak köszönhetően vertük 3-2-re a Népstadionban. Mészöly Kálmán elárulta, tartottak a walesiektől.
– Amikor megtudtuk a sorsolást komoly felkészülésbe kezdtünk – mesélte a Szőke Szikla. – A Népstadionban kezdődött a párharc. Nekünk akkor már kialakult csapatunk volt. Szentmihályi előtt Mátrai, Mészöly, Sóvári, Solymosi és Sipos játszott, ez volt minden idők legjobb védelme a magyar válogatott történetében. Nem beszélve a csatársorról, a Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi ötösről. Itthon 3-1-re nyertünk, de nagyon tartottunk a cardiffi visszavágótól, félelmetes volt, 40 ezer néző előtt játszottunk. Nem hiába féltünk, hiszen az első félidőben 1-0-ra vezettek a walesiek. Szentmihályi Miska fantasztikusan védett, ő volt a mezőny legjobbja. Tichy 11-esből egyenlített, 1-1-re zártunk és továbbjutottunk. 1963. október 19-én Berlinben az NDK jelentette a következő akadályt. A magyar válogatott 2-1-re nyert, Bene Ferenc harmadszor szerepelt a nemzeti csapatban és az első gólját jegyezte.
– A kelet-berlini meccsen megjelent Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa, sőt a kezdőrúgást Valentyina Tyereskova, az első űrhajósnő végezte el – emlékezett Mészöly Kálmán. – A keletnémeteket Sós Károly irányította. Elvárták tőlünk a továbbjutást, ott 2-1-nyertünk, míg a budapesti visszavágón háromszor is vezettünk, végül 3-3-ra zártunk.
Az Eb-sorozat 1964 áprilisában folytatódott, Párizsban lépett fel Baróti Lajos együttese, és nem okozott gondot a siker a francia válogatott ellen.
– Nem nagyon voltunk játékban a párizsi meccs előtt, viszont nagyon egységes csapattal utaztunk – idézte fel a történteket Mészöly. – Baróti Lajos irányítása alatt minimális változások voltak a válogatottban. Kialakult egy mag, és Lajos bácsi kitartott mellette. Párizsban már 3-0-ra vezettünk, amikor a hajrában Szentmihályit belökték a kapuba, és a franciák szépítettek. Hiába reklamáltam. Jól ismertem a franciákat, mert remek barátságba kerültem Francois Remeterrel, a korábbi francia válogatott kapusával. Az adidasnál dolgozott, azt mondta, nem hitte volna, hogy mi jutunk tovább.
Pedig így történt, hiszen egy hónappal a párizsi 3-1-es sikert követően Budapesten 2-1-re győzött a magyar válogatott, amely kettős sikerrel jutott tovább. A mieink mellett Spanyolország, Szovjetunió és Dánia került a legjobb négy közé, és a madridi elődöntőben a házigazdák vártak ránk.
– Puskás Öcsi bácsi is ott volt a mérkőzésen, sokat segített nekünk, próbált súgni néhány dolgot – fogalmazott Mészöly. – Rengeteg helyzetünk volt, Bene a 85. percben egyenlítette ki Pereda vezető találatát. Végül hosszabbítás után 2-1-re kikaptunk. Nagyon nehezen viseltem, legszívesebben szétvertem volna az öltöző falát.
Amíg a spanyolok ellen a Szentmihályi – Mátrai, Mészöly, Sipos, Sárosi – Nagy I., Komora – Bene, Albert, Tichy, Fenyvesi csapat játszott, addig a dánok ellen Baróti Lajos öt helyen változtatott, és a Szentmihályi – Novák, Mészöly, Sipos, Ihász – Solymosi, Varga – Farkas, Bene, Albert, Fenyvesi 11-et küldte pályára.
– A dánok ellen Barcelonában Lajos bácsi változtatott, és az addig nem játszó fiatalokat tette be, Varga Zoltán például először volt válogatott – fogalmazott a Vasas egykori hátvédje. – Ismét hosszabbításba torkolt a meccs, de ezúttal mi jöttünk ki jobban, 3-1-re győztünk. Bronzérmet szereztünk, pedig benne lett volna az aranyérem a csapatban, mert nagyon együtt volt a társaság. Itthon csalódást okozott az eredmény, utólag persze azt mondom, büszkék lehetünk rá.
Mészöly Kálmán szerint a mostani magyar válogatott számára is példaértékű lehet az 1964-es Eb-n elért eredmény.
– Szisztematikus munka eredményeként összeszokott válogatottunk volt 1964-ben, Baróti Lajos szűk kerettel dolgozott, és ez nagyon sokat jelentett. A klubszínektől függetlenül tiszteltük és szerettük egymást. Baráti szálak fűztek össze minket. Kiálltunk egymásért, összetartoztunk. Nem az ellenfelekkel foglalkoztunk, hanem magunkkal. Ezt üzenem a mai magyar válogatottnak is. Magunkra figyeljünk, és tegyünk meg mindent a sikerért. Az összefogás és az összetartozás fontos lehet a mostani Eb-n is. Tudom, hogy készülnek, de higgyék el, szeretetteljes összefogással nagy eredményt érhetünk el. Mi 1964-ben példaértékű tettet hajtottunk végre, és egységes csapatunk volt, ez ösztönözze a mai válogatottat is. Csak egységesen érhetünk el sikereket!
NDK-Magyarország 1-2
Magyarország-NDK 3-3
Franciaország-Magyarország 1-3
Magyarország-Franciaország 2-1
Spanyolország-Magyarország 2-1
