Bejelentette visszavonulását dr. Steinmetz Barnabás, a Budapest Honvéd kétszeres olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok vízilabdázója. A kőkemény bekkel karrierje legszebb pillanatairól, olimpiáról és testvéréről, Ádámról is beszélgettünk.
Steinmetz Barnabás a KSI-ben, a Ferencvárosban, a Szegedben, a Posillipóban, a Vasasban és a Budapest Honvédban vízilabdázott. Ötszörös magyar bajnok, a nápolyi együttessel pedig olasz bajnok is lett 2001-ben. A válogatottban 13 évig (1993–2006) szerepelt, és mindent megnyert: Sydneyben és Athénban olimpiai bajnok lett, 2003-ban Barcelonában világbajnok, korábban pedig kétszeres Európa-bajnok (1997, 1999). A nem mindennapi pólós karriernek azonban vége.
„Néhány éve a sport mellett civil foglalkozásom van, ráadásul az osztrák válogatott szövetségi kapitánya is vagyok – mondta visszavonulásának hátteréről a mob.hu-nak Steinmetz Barnabás. – Az sem titok, hogy a napi szintű edzés rengeteg időt vett el, szeretnék többet lenni a családommal. Erővel bírnám még a pólót, hasznos tagja tudnék lenni egy csapatnak. 2012-ben már jeleztem a Vasasnál, hogy befejezem, de végül máshogy alakult, a Honvédhoz igazoltam.”
Az Olimpiai Bajnokok Klubjának elnökségi tagja elárulta: törekszik rá, hogy jó kondícióban maradjon, mivel a Honvéd a következő szezonban beugrósként számít rá – ha minden kötél szakad, újra medencébe száll. És hogy melyik volt karrierje legemlékezetesebb pillanata?
„Egyértelműen a két olimpiai bajnoki cím, közülük is a 2004-es athéni áll közelebb a szívemhez, mivel ott testvéremmel, Ádámmal álltunk a dobogó tetején – emlékezett vissza a 40 esztendős pólós, akit arról is kérdeztünk, ki ellen volt a legnehezebb feladata védőként. – Nagyon sok kiemelkedő center és játékos ellen játszhattam külföldön és idehaza, de a legnehezebb Ádámot volt semlegesíteni. Soha senki ellen nem estem kétségbe, de ellene valahogy nem tudtam olyan kemény lenni.”
A válogatott szereplését is természetesen folyamatosan követi dr. Steinmetz Barnabás, és így fog tenni a riói olimpia idején is. Magyarországot a dobogóra várja az ötkarikás játékokon.
„Ha objektíven nézem, nagyon kiegyenlített a mezőny, az első nyolc csapat közül bárki bárhol végezhet – vázolta az erőviszonyokat Steinmetz Barnabás. – Én pozitívan közelítem meg a dolgot, a magyar válogatott mindig éremesélyes. Apró dolgokon múlnak a helyezések, sokszor nemcsak a válogatott összetételén, hanem a pillanatnyi formán is. A szerbek kiemelkedőek, de többször előfordult már, hogy az esélytelenebbnek tartott csapat megtréfálta őket. Jól is, de rosszul is elsülhet, hogy velük játssza első meccsét a Benedek-csapat az olimpián.”
Ki is ismerné jobban a visszavonuló bekket, mint Kiss Gergely, aki a válogatottban évekig együtt pólózott vele és együtt lettek olimpiai bajnokok Sydneyben és Athénban is.
„Mi csak Börninek szólítottuk, mondásairól, viselkedéséről és emberségéről egy egész könyvet meg lehetne tölteni, még akkor is, ha csak a közeli ismerősök, csapattársak beszélnének róla – mondta Kiss Gergely a mob.hu-nak. – Ő volt mindig is a precizitás és a megbízhatóság mintaszobra a csapaton belül. Higgadt fejjel tudott gondolkodni és játszani, a legtisztábban tudott szerelni azok közül a játékosok közül, akiket láttam az elmúlt 30 évben. Mindig is a sportág szépségéért dolgozott. Győzelmeket és sikereket köszönhet neki több csapat is, csapatkapitányként is remekül helyt állt. Jogi pályáján is helyt áll, ott is a precizitása és a maximalizmusa viszi előre, ő az az ember, akire csak felnézni lehet. A rossz tulajdonságai annyira eltörpülnek az emberi nagysága mellett, hogy mindenki hálás lehet, aki ismeri.”
(MOB, fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
