A 2020-as – sajnos a koronavírus-járvány miatt elég kusza – idényben négy kerékpárosunk is WorldTour vagy Pro Team csapatban teker, ami lehetőség biztosít arra, hogy ezek a bringások akár a sportág legnagyobb versenyein is rajthoz állhassanak. Kusztor Péter az amerikai Team Novo Nordisk, Peák Barnabás az ausztrál Team Manuela Fundacion, Pelikán János az olasz Androni Giocattoli-Sidermec, míg Valter Attila a lengyel CCC Team színeiben vághatott neki az szezonnak. Őket megelőzően Bodrogi László 2000 és 2012 között szerepelt a legjobbak között, míg Szeghalmi Bálint 2011-ben tölthetett el egy idényt a Lampre-ISD színeiben. Sajnos kevesen tudják, de rajtuk kívül is tekertek magyarok kiemelkedő csapatokban, a 2000-es évek elején TT2-es – mai Pro Team – sorban versenyzett Rohtmer Balázs és Szekeres Csaba kettőse is.
Rohtmer Balázs a kezdeti tanulóéveket követően 1997-ben, mindössze tizenkilenc esztendősen az olasz U23-as dilettanti Girardengo Alplast gárdájához került. Képességeit kiaknázva 2001 szeptemberétől néhány hónap erejéig a Saeco piros mezét is magára ölthette, hisz a legendás klub gyakornoki helyet biztosított számára. Abban az évben olyan nevek alkották azt a csapatot, mint Mario Cipollini, Salvatore Comesso, Cadel Evans, Christiano Facci vagy éppen Paolo Savoldelli. Az eredményei meggyőzték ugyan a Saeco vezetőségét, azonban a kávésok épp ekkor szerződtették le a Giro-győztes Gilberto Simonit illetőleg Danilo Di Lucát is, s a velük érkezők miatt Balázs számára már nem maradt hely a keretben.
Sajnos a második opció, az osztrák Steyermark sem jött össze, így 2002-ben első profi szerződését a Föld legősibb kerékpáros klubja, a Fannini csoport és a Vatikán által támogatott Amore & Vita – Beretta tette elé. Az akkor éppen lengyel licenccel versenyző csapat színeiben toronymagasan nyerte a magyar bajnokságot, aminek az lett az eredménye, hogy Ivano Fannini csapatvezető szinte minden versenyen látni akarta.
A 2003-as esztendő pályafutása legjobb éve lett. A negyedik, ötödik és a hatodik szakaszon is dobogóra állhatott a Ruban Granitier Breton versenyen, amelynek harmadik etapján megszerezte karrierje első profi győzelmét, míg az összetettben a dobogó legalsó fokán zárt. Nem sokkal később megnyerte a Navarrai Körverseny második etapját, ahol aztán a végelszámolásnál éppen, hogy csak lemaradt a sárga trikóról (amelyet nem mellékesen négy napig viselt). A kimagasló eredményei nyomán szeptember 1-jén átigazolt a Miche gárdájához, melynek színeiben a Bolgár Körversenyen megnyerte a második szakaszt és további két etapon érkezett meg a legjobbak között, így végül másodikként végzett.
2004-ben és 2005-ben is a Miche klubjánál maradt, azonban a várva várt eredmények elmaradtak. Pedig 2004-ben előzetesen ott volt a neve a Giro d’Italiára készülők között, de aztán mégsem utazhatott az Olasz Körversenyre. Utolsó két éve nem úgy sikerült, ahogyan szerette volna, így érthető módon már nem is marasztalták az olaszok.
Szekeres Csaba sportos családban nőtt fel, hisz édesapja sikeres hosszútávfutó volt, így ő maga is atletizálással kezdett. Tinédzser korára azonban már jobban szeretett kerékpározni, mint futni, így a KSI-be került Hazai György, majd Somogyi Miklós kezei alá. 1994-ben, mindössze tizenhét esztendősen az ecuadori ifjúsági világbajnokság egyenkénti időfutamában ötödikként zárt, majd rá egy évre Kolumbiában is remekelt. Ez meg is hozta az áttörést, hisz bekerült az olasz Girardengo Alplast csapatába. Az elkövetkezendő három évben nem kevesebb, mint hét itáliai versenyen győzedelmeskedett, miközben 1998-ban megnyerte a magyar bajnokságot is. 1999 őszén a Selle Italia (a mai Androni Giocattoli-Sidermec jogelődje) színeiben folytatta, mint gyakornok. Még ugyanazon évben a veronai világbajnokság U23-as mezőnyversenyének nagy részét szökésben töltötte, minek hatására a csapat azonmód szerződést is kínált számára.
A következő évben kolumbiai licenccel, Aguardiente Nectar-Selle Italia néven versenyeztek. Szekeres a Tour de Faso többnaposán villogott, hisz két szakaszgyőzelem mellett az összetett ötödik helyét kaparintotta meg. 2001-ben és 2002-ben kisebb részsikerek mellett, a csapata egyik legjobb segítőjévé vált. Gianni Savio kezei alatt olyan nevekkel tekerhetett együtt, mint Fortunato Baliani, Hernan Buenehora vagy éppen Freddy Gonzalez. 2003-ban egy kisebb megtorpanás történt a klub strukturális felépítésében, minek eredményeképpen a hazatérés mellett döntött és a Ferencvároshoz igazolt.
