Nem ismertem személyesen a veszprémiek 26 éves korában meggyilkolt kézilabdázóját, Marian Cozmát. Az eset akkor is nagyon mélyen érintett. Most a 12. évforduló okán ismét felszínre került a szégyenletes és egyben tragikus véget ért esemény, szóval most újfent porig voltam-vagyok sújtva.
Marian Cozma
Természetesen az is nyomasztólag hat rám, hogy a bíróság – ezek szerint semmit érő – döntése értelmében a bukaresti családnak 210 milliós kártérítés jár(na). Ebből az összegből ugyanis senki nem látott egyetlen forintot sem, pedig a rendkívül szűkösén élő, egyre betegesebb szülőknek minden nappal jobban jönne egy kis segítség azzal együtt is, hogy a fiuk elvesztése felett érzett fájdalmukat bármekkora összeg sem tudja eltörölni.
Innen kezdve több vonalon is komoly kétségeim vannak. Először a bíróság ítéletével kapcsolatosan. Miért hoznak meg ilyen ítéletet – amely tizenkét évig csak mézesmadzag maradt – ha azt semmilyen törvényes eszközzel senki meg sem próbálhatja valóra váltani!? Azon elítéltek, akik eszmei vagy konkrét anyagi kárt okoznak és ez az ítéletben is megfogalmazást nyer, miért nem kötelesek keményen dolgozni a börtönben és az ott megszolgált fizetésükkel miért nem kötelesek legalább részt vállalni a megítélt összeg törlesztésében? Nem hiszem el, hogy erre ne lehetne megtalálni a megfelelő törvényi szabályozás módját!
DE van egy másik felvetésem is! A Veszprém annak idején külön repülővel utazott Bukarestbe, Cozma temetésére. Akkor hatalmas volt a gyász, az együttérzés és egyebek. Azóta viszont se kép, se hang? Már többször kérdeztem nyilvánosan, de sosem jött válasz: hány milliárd a veszprémi klub éves költségvetése? Ezt nem nagyon akarják szellőztetni az illetékesek, meg azt sem, hogy a játékosok havonta hány millióért játszanak Veszprémben. Ezen is átlépnék, bár a hivatalos „vallomás” hiányában is mindenki tudja, hogy SOK MILLIÁRD (nem tévedés!) az éves költségvetésük.
Szóval ott, ahol ennyi pénz forog és ahol a játékosok milliókat keresnek havonta, ott kellene legyen egy minimális betyárbecsület is.
Szerintem legalább azok, akik annak idején együtt játszottak Cozmával, az egyhavi fizetésük 20 százalékát felajánlanák, akkor máris legalább egyszeri 1-2 milliót el lehetne küldeni, egyfajta előlegként a 210 millióból.
Eddig sem állami intézkedés, sem veszprémi betyárbecsület nem volt. Az eset jelenlegi állása pedig az egész ország szegénységi bizonyítványa.
Tetszik – nem tetszik, ez valóban Magyarország szégyene!
(jochapress / Jocha Károly)
