Hosszú idők óta nem volt példa Romániában akkora könnyhullatásra, mint ahogy történt azon az útvonalon, melyen Marian Cozma élettelen testét szállították haza a szülői házhoz.
"Gyere haza mihamarabb, kisfiam!", mondta az elkeseredett édesanya, Maria Cozma, aki a családi ház kapujának támaszkodva várta a halottaskocsi érkezését, hogy hazahozza szeretett fiát gyermekkora helyszínére.
Veszprém-Szeged-Arad-Déva-Szeben-Ramnicu Valcea-Pitesti…a fájdalom menete ezen az útvonalon ért véget Bukarestben kedd éjszaka.
Éjszaka 1:00 órakkor tengernyi vérző szívű ember gyűlt össze a 18-.as házszámnál, egyszerű emberek, a Cozma család rokonai, barátok, kézilabdázók, és ismert emberek a zene világából. A rend őrei mindent megtettek, hogy semmi hiba ne csússzon a szervezésbe, legyen minden tökéletes amikor megérkezik a konvoj…mintha ez most már számított volna…
2 óra 45 perckor megszólalt egy telefon. "Jön Marian!", kiáltotta elcsukló hangon Maria Cozma, pillanat, amikor a fekete autó befordult az utcába.
Hogy mi követekezett ezután, azt teljességgel lehetetlen szavakba foglalni. Általános jajveszékelés közepette vitték be volt csapattársai a koporsót Marian szobájába. Édesanyja, Claudia-aki jövendőbeli felesége lett volna, és a nővére fájdalomtól eltelve szorították egymás karját. Cristi, Marian legjobb barátja, és egyben esküvői tanúja a földre rogyott, és csak zokogott. Marian hazaért.
Több száz ember várakozott órákon át, hogy bejuthasson két perc erejéig abba a szobába, ahol Marian holtteste nyugszik. Petre Cozma, az édesapa, elnézést kért a várakozóktól: "Mindannyiuk megértését kérem. A szoba kicsi, és nem férünk be egyszerre többen!"
Túl kicsi a ház, és túl kicsi az utca egy ekkora méretű szeretethez képest.
"Amikor rádöbbensz, hogy egyszerűen lemészárolták, mintha még több harag gyűlik fel benned az elkövetőkkel szemben. Mariant nem a Jó Isten vette el, hanem holmi semmirekellők, akiknek fizetniük kell!"- nyilatkozta Mariana Bitang, képviselő.
XLsport
